Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - II. Fejezet. A képzetek
elemek túlnyomók. A physiol, álomképek leginkább félalvás alkalmával fordulnak elő, midőn érzékeink még felfogják az ingereket, de eszmélet helyett a képzelet szövi azokat össze képekké. Álmaink legnagyobb része azonban a phantastikus illusió természetével bír, mert azokat a benyomásokat, melyek érzékeinkre hatnak, rendszerint egészen kiforgatva és átalakítva fűzzük álomképekké. Például, kényelmetlenül fekszem, vagy valami nyomja testemet, s ezt az érzéki benyomást, egy fárasztó munka, kimerítő küzdelem alakjában fogom fel; lélek- zetem elakad — s azt álmodom, hogy fojtogatnak; zajt hallok — s azt álmodom, hogy rablók törtek rám ; mindezen és hasonló esetekben az álomkép: phantastikus illusió. Hasonló módon hatnak a szervi érzetek vagy benyomások is. A test állapota, organikus bajok sok tekintetben befolyásolják az álomképeket, melyek szintén phantasticus illusiók. A megterhelt gyomor, éhség, szomjúság érzetei, vagy általán gyomorbajok, bő forrásai a legnyomasztóbb álmoknak, melyekben phantasticus állatokkal küzd az alvó, vagy undorító alakokkal van körülvéve. Szív-, vese-, májbántalmak hasonlóképen idéznek elő rémálmokat. Lázas állapotban, midőn idegeink rendkívül izgatottak, álmaink is ilyen lázas jelleműek. A mely álomképeknél centrális ingerek a főtényezők vagy legalább a legközelebbi okok, az álomkép a hallucinatio jellegét veszi fel. Normális szervezeti viszonyok mellett ilyen álomképek nem keletkezhetnek, mert a centrális érzéksíkok rendkívül izgatottságát feltételezik, megfelelő dispositio esetén azonban épen oly módon jönnek létre, mint az ébrenlét hallucination A visionárius álmában is visióival foglalkozik. A beteges, izgatott kedély álomképei is ilyenek. Az álomképek végre phantasmák, azaz a phantasia egyszerű képzetei, ha létrehozó okaik egyéb képzeleti képzetek, tehát psychihai inyerek, a melyekből az associatio törvénye szerint épen úgy keletkeznek, mint a
