Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)

A lelki jelenségek főbb csoportjai - II. Fejezet. A képzetek

86

gébben van fűzve a többihez; azon képzetek kapcsolata, [ melyek a változó észrevételek mellett is változatlanul, együtt jelentkeznek a tudatban: a közkép.

A közkép e szerint az egyes képzetek hasonló de határozatlan képe vagy schémája. Minél határozottabbá válik, annál inkább közeledik az egyes képzethez ; ellenben minél általánosabb és határozatlanabb elemeket foglal magában, annál határozatlanabb és általánosabb képet is nyújt a tárgyakról. Minél kevesebb részletes tulajdonságát gondolom pl. az egyes fáknak, annál általánosabb, s minden fát maga alatt foglaló képet alkotok magamnak a fáról; ellenben minél inkább kiterjeszkedem egyes fák, pl. a tölgyfa tulajdonságaira, vagy épen egy tölgyfa részleteire, annál határozottabb képet nyerek, mely végre az egyes tárgy képével teljesen összeolvad.

Ebből kitűnik, hogy a közkép fogalom-pótló gyanánt szolgál — de a fogalomtól lényegesen különbözik. A fogalom nem psychikai képződvény, mint pl. az érzet és a képzet. Tudatunkban folyton csak képzetek s ezek jegyei: a hangok és írásjelek, s az ezekkel összefűzött érzelmek szerepelnek. A fogalom csak mint postulátum jön létre. A mennyiben t. i. a közkép szakadatlanul egyes képzetekre bomlik fel. minél több ilyen egyes képzetet foglal maga alatt, annál kevésbbé szolgálhat világos és kimentő schemájok gyanánt; s így felmerül egy olyan köz- kép szüksége vagy postulatuma, mely egyfelől csak azon alkotó-elemeket foglalja magában, melyek az összes — hozzátartozó — egyes képzetekben megvannak, azaz azok közös[.elemeit; másfelől meg ezen összes képzetekre kiterjeszthető legyen. Egy ilyen postulatum: a fogalom. Azonban a fejletebb tudat postulatuma: mely épen ezért a tudat fejletlenebb fokán létre sem jöhet, mint ezt az állatok példája bizonyítja, sőt még a közönséges gondolkodásban is állandóan a közképek vagy egyesképzetek által helyettesíttetik. Mint elvont (abstract) foga-