Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - II. Fejezet. A képzetek
87 lom, mely semmiféle közkép által sem helyettesíthető, csak akkor fejlődik ki, midőn már a dolgok egymáshoz való viszonyait és sokféle összeköttetéseit is kezdi nyomozni a gondolkodás, a midőn aztán a szó vagyis a nyelvi kifejezés szolgál nélkülözhetetlen feltételéül és helyettesítője gyanánt. II. Szubjectiv képzetek. A képzetek második nagy osztályát a subjectiv képzetek alkotják. Jellemző sajátságuk, hogy nem periphericus ingerekből keletkeznek, hanem a központi szervek izgatása következtében jönnek létre; és pedig az agypályák különböző fejlettségi foka vagy járatlansága szerint, az associatio-rendszer functió-képességéhez mérten különböző formákban. Az érzék-képzetekkel összehasonlítva másodlagos lelki productumok, a mennyiben alkotó-elemeik épen az egyes érzék-képzetek. Főbb formáik: az emlékképek, költői képek, phantasmák, illusiók, hallucimitiők, az í elmeháborodás és hóbort különféle nemei stb. A subj. képzetek legsajátabb tulajdonaink; az obj. képzeteket is csak általuk őrizhetjük meg. Valamennyinek alapja az emlékképek; költői képek, hallucinatiók, illusiók belőlök szövődnek össze és belő- lök táplálkoznak. Az emlékképek kétfélék: a melyek saját erejökből ébrednek fél és a melyek kapcsolatok révén keletkeznek. Az elsők intensiv külső hatások, vagy az agy-sejtek energiája szerint alakulnak; az utóbbiak az assodatió- mechanismus közbejöttével jönnek létre, vagy úgy, hogy valamely érzéki képhez fűződnek, mely esetben egy külső kép, pl. látott tárgy, vagy hallott hang stb. szolgál köz- vetetlen okul arra, hogy egy más képet fölkeltsen a tudatban; vagy pedig egy más subjectiv kép pl. valamire való emlékezet, ébreszt fel a tudatban egy másik képet, mely vele valamiféle kapcsolatban áll. Vannak ugyan
