Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - II. Fejezet. A képzetek
70 A KÉPZETEK MINŐSÉGE. Minőség szerint összes képzeteink két osztályba sorozhatok: olyanokra, amelyek physikai vagy physiologiai ingerekből keletkeznek és így valódi tárgyakra vonatkoznak és olyanokra, a melyeknek nem felel meg való tárgy és végelemzésben psychikai, centrális ingerekre vezethetők vissza. Az elsők objectiv-, az utóbbiak subjektiv képzeteknek nevezhetők. Objectiv képzeteink kivétel nélkül szerveinknek peripherikus ingerek által való ingereltetése következtében származnak. Az ingerek legnagyobb részét külső physikai folyamatok (tények) szolgáltatják. Ezekből keletkeznek összes objectiv érzék-észrevételeink, melyek által a külső világot felfogjuk; mig azon ingerek által, melyeket saját testi állapotaink szolgáltatnak, de a melyek szintén mint periphericus ingerek hatnak belső szerveinkre, saját testi állapotainkra vonatkozó képzeteink keletkeznek. — A subjectiv képzetek centrális ingereken alapulnak és részint az agy velő ingereltetése következtében létrejött érzetekből, részint meglevő képzeteink összekapcsolásából keletkeznek. Ha a képzeteket azon szempontból vizsgáljuk, hogy egy ugyanazon érzék, vagy különböző érzékek összetartozó érzeteinek egyesítése folytán származtak-e, egyes- képzeteket és összetett képzeteket különböztethetünk meg. Az egyes-képzet egy érzék érzeteinek egyesítéséből keletkezik, határozott tárgyra vonatkozik — és állandó- képzet-tartalommal bir; míg az összetett képzetek több érzék együvétartozó érzeteinek összefoglalása folytán jönnek létre, s vagy complex képzetek vagy általános képzetek. A complex képzetek több egyes képzet kapcsolatai, melyekre ismét fel is bonthatók. így összekapcsolhatjuk pl. a látás-, tapintás érzékeinek érzeteit, midőn valamely tárgynak színét, alakját, halmaz-állapotát, súlyát,
