Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - II. Fejezet. A képzetek
71 stb. egy képzetbe egyesítjük. Melyeket azonban tetszés szerint változtathatunk is, más elemeket kapcsolván egybe. A halmaz-állapot vagy súly helyett pl. az illető tárgy ízét vagy szagát egyesíthetjük annak színével és alakjával, vagy még más complikátiók szerint. Miből kitűnik, hogy a complex képzetek alkotó-részei vagyis képzet-tartalma nem hogy nem állandó, de nagyon is változó lehet; s közönségesen csak egyik érzék képzetei az uralkodó vagy alap-képzetek, melyekhez a töbhi csak mint kiegészítő és váltakozó képzet járul. Gondolkodásunkban rendszerint a látás képzetei túlnyomók, a többi érzék képzetei csak mint accessorius elemek szerepelnek. Az általános képzetek vagy közképek olyan képzetek, melyeknek határozott tárgy sohasem felel meg, hanem számtalan és változó benyomásokból keletkezetten állandóan változó tartalommal is bírnak, s közvetetlenül a tudatban sohasem jönnek elő, hanem csak egyes képzet formájában. Tartalmuk csak bizonyos alkotó-részekre nézve változó, míg egyéb elemeit illetőleg változatlan. Például, az ember, növény, fa stb. általános képzeteiben a folyton változó elemek mellett is vannak bizonyos meghatározott elemek, melyek állandóan változatlanul megmaradnak a képzetben. r /p 'T/ufv-t'iu, vájvsc/CAedLcci Wundt a képzeteknek három föalakját különbözteti meg: az intensiv képzeteket, a tér- és idő-képzeteket. Intensiv képzetnek a képzetek azon kapcsolatát nevezi, a melynél minden elem épen oly módon kapcsolódik bizonyos második elemhez, mint bármely máshoz. Például a áfa hangok együtthangzása intensiv képzet. Mert közvetlen felfogásunkban azon egyes kapcsolatok, a melyekre dfa-1 felbonthatjuk: df, da, fd, fa, ad, af egymással teljesen egyenértékűek. Ezért az intensiv képzetek az érzetelemeknek tetszés szerint felcserélhető kapcsolatai gyanánt is definiálhatók. Az intensiv képzetektől a tér- és idő-képzetek vagyis az extensiv képzetek azáltal különböznek, hogy elemeik
