Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - I. Fejezet. Az érzetek
47 nemcsak az a rendeltetésük, hogy az érzéki ingereket az idegeknek átszolgáltassák, hanem még az ingerlési folyamatok azon physiologiai átalakítását is ők eszközük, melyek nélkül az illető érzéki szervnek megfelelő specificus érzet létre nem jöhetne. Kísérletek bizonyítják, hogy a mechanikus nyomás, hőmérséklet a test bőrfelületének olyan pontjain is ébreszthetnek érzeteket, a melyeken legalább máig még semmiféle külön apparátust sem sikerült fölfedezni. Ellenben a többi érzéki szervnél valamennyinél constatál- hatók ilyen külön berendezések, habár nem is mindegyiknek ugyanaz a jelentősége. A hallás érzékénél a felfogó készülék közvetetlenül, az által hozza létre a hangérzetet, hogy mihelyt hangrezgések érik a fület, az ú. n. dobhártya rezgésbe jön és ez a rezgés a direkt oka a hangérzetnek. A mit a fejlődéstörténet azon adata is igazol, hogy a hallás szerve, fejlődésének legalsó fokán csak egy hólyagból áll, melyben csak nehány kis kövecske, az ú. n. otolith található s a melynek falain egy idegköteg terjed szét. A hangérzetek már most úgy keletkeznek, hogy a hangrezgések rezgésbe hozzák az említett kövecskéket és ez a mozgás átterjed az idegköteg rostjaira. A magasabb fejlődésű állatoknál természetesen sokkal bonyolódottabb szerkezeti viszonyok találhatók; végelemzésben azonban ezeknek a fejlettebb szerkezetű szerveknek is ama legegyszerűbb készülék az alapformájok. Ezzel ellentétben egészen más viszonyokat találunk a látás-, szaglás- és Ízlés érzékénél; melyeknél az ingerek nem közvetlenül, hanem közvetve, közbeékelt sajátságos készülékek az ú. n. epidermis-sejtek által hatnak az idegekre, a melyek úgy vannak alkotva, hogy egyik végok az ingereket fogja fel, a másik egy idegszálba megy át. A folyamat pedig úgy történik, hogy az inger előbb egy másnemű folyamatot, valószínűleg chemiai tömecs-moz- gást indít meg a közbeékelt készülékben, s az így
