Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - I. Fejezet. Az érzetek
48 támadt új inger a tulajdonképeni érzet-keltő inger. Az utóbb említett három érzék felfogó készüléke e szerint nemcsak az ingernek egyszerű felfogására, de átalakítására is szolgál és az átalakítás mind a három érzéki szervnél chemiai, azzal a különbséggel, hogy míg a szaglásnál és ízlésnél külső chemiai behatások hozzák létre az érzetet, a látásnál a fénybehatás idézi elő az epidermis sejtekben azt a chemiai felbomlást, mely aztán érzet-ingerré válik. Az inger átvitel e különböző módjai szerint az általános érzék (tapintás és a hallás-érzék-, mechanikai a szaglás-, ízlés- és látás érzékei chemiai érzékeknek is neveztetnek. Azon kérdést illetőleg: mi történik az ideg-szálak végein, s a hozzájok csatolt vég-készülékeken, az inger által létesített folyamattal, míg az, a vezető érzék-idegek által az agyvelőhöz jut? Vájjon változatlanul vezettetik-e egész az agyvelőig — vagy már az érzék-idegekben átváltozik, az agyvelőhöz jutottan pedig még egy harmadik átváltozáson is keresztülmegy? Ma még csak valószínű eredményekre hivatkozhatni. Tekintettel azon physiologiai tantételekre, melyek szerint az összes idegszálak ugyanazon alkotásuaknak tekintendők, melyből aztán az összes idegszálak functionális különbözetlensége is foly: a kutatás mai eredményeinek az az elmélet felel meg legjobban, mely az egyes érzékek által létrehozott folyamat specificus formáját kizárólag az érzéki szervekben és az agyvelőben található vég-apparatusokra vezeti vissza. Ez elmélet szerint az idegszálak csak egyszerű vezető-közegek gyanánt tekintendők, a minők pl. a táviró-sodronyok, melyeken mindig egy-ugyanazon villanyfolyam vezettetik keresztül, mely mégis a szerint a mint a sodrony végein más és más apparátusok alkalmaztatnak, a legkülönfélébb eredményeket hozza létre.
