Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - I. Fejezet. Az érzetek
45 B) Az érzet qualitása. Az érzet második eredeti határozmánya: a qualitás alapján, az érzet-ingerek különfélesége szerint az érzetek két osztálya különböztethető meg: Azon érzeteké, melyek a külső érzékek közvetítése folytán keletkeznek, s ezek érzék-érzeteknek neveztetnek. És azon érzeteké, melyek a belső szervekből származnak, s ezek közönségesen köz-érzetek (Gemeingefühle) névvel jelöltetnek, mert a test egész állapota, a subjec- tiv hangulat, kizárólag tőlük függ. Ilyen érzetek: az éhség, szomjúság érzetei, s átalán mindazok az érzetek, melyek a tenyésző élet szabályozó-érzetei gyanánt tekinthetők. Azon érzetek, melyek az izmok mozgásához köt- vék: a mozgás-érzetek, vagy az innervátió érzetei; milyenek a fáradtság, kimerültség érzetei, melyek az izmok physiologiai állapotai által határozvák meg. Az egészség, betegség, stb. érzetei. Más osztályozási alapon: a qualitás természetében rejlő tulajdonságok alapján az érzetek minőségileg egyforma és minőségileg különböző érzetekre osztályozhatók; és ez utóbbiak ismét egy-két vagy több dimensiós érzetek lehetnek, mig az egyforma érzetek valamennyien egy dimensiósak. Egyforma érzetek: a szervi vagy közérzetek, melyek a különböző szervekben különbözők ugyan, de egyugyanazon szervben mindig egyformák s csupán intensive változók. A bőr érzetei: a hideg, meleg, nyomás érzete és az izom-érzetek, melyek ismét kétfélék: közve- tetlen érzete a mozgásnál felhasznált izom-erőnek, vagyis az innervátió érzete, és azon érzetek, melyek az izmok táplálkozása vagy egyéb állapotaiból keletkeznek, s melyek kifáradás, vagy az izmok megsértése alkalmával észlelhetők, s ezek a szoros értelemben vett izom-érzetek. A minőségileg különféle érzeteknél a minőség változik, és éppen úgy mint az intensitásnál a gyöngébb és erősebb érze- tek egymásba olvadnak, itt is az egyik minőség a má-
