Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - I. Fejezet. Az érzetek
44 kezdődik, mint a vörös stb. A legtörékenyebb szinek pl., minők a viola, kék, kisebb értéket feltételeznek, mint a kevésbbé törékeny: vörös vagy sárga szinek. A kék szin- hangulat még észrevehető oly homályban, melyben a vörös szin már feketének látszik. Mély hangok a hanghullámok jelentékenyebb terjedelmét követelik, mint a magas hangok. Hasonló különbségek minden valószínűséggel felvehetők a fogékonyságra nézve is. Valamint az érzet minősége szerint is constatálhatók különbségek. A sziningerek fokozásánál a sárga sugarak legelőször érik el a maximális értéket, úgy következnek a vörös és egyéb legtörékenyebb színei a spectrumnak. Mély hangok sokkal erősebb hanghullámoknál létesítik az érzet-maximumot, mint a magas hangok. A végeredmény, a melyet ez észleletekből levonhatni, következő tételbe foglalható össze: A különböző érzéki szerveknél, sőt egyugyanazon érzéknél is a különböző minőségű ingerek szerint, az ingerek azon határ-értékei, melyek az érzetek határ-értékeinek megfelelnek, szerfölött eltérnek egymástól; mi mellett azonban az érzetek határértékei, t. i. az éppen észlelhető érzet mint minimális érték, és a maximális érzet, állandó mennyiségek minden érzetnél egyformán. Ami pedig az intensitás alapsajátságának természetéből folyó meghatározását illeti, a tapasztalás arra a tényre utal, hogy az intensitás fokozása vagy csökkentése mindig csak egyenes irányban eszközölhető. Minden intensitás- érték tehát egy egyenes vonalú continuumot képez és egyetlen dimensióvaí bir, a melyben minden egyes pontról két ellenkező irányban lehet haladni, épen úgy mint bármely egyenes vonal akármelyik pontjáról két ellenkező irányban haladhatni. Ez a sajátsága az intensitásnak azért jellemző, mert a qualitásnál már egészen más viszonyok constatálhatók.
