Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)

A lelki jelenségek főbb csoportjai - I. Fejezet. Az érzetek

nyai arra utalnak, hogy ez a különféleség nem az ideg rostoknak vagy más érzéki elemeknek valamely tulajdonsága alapján jön létre, hanem ezen elemek különös elhelyezési módjában rejlik. A fülcsigában az alaphártya különböző részei különböző hangokra vannak hangolva, csak természetes tehát, ha a hallási idegrostokat, különböző hanghullámok is ingerük. De ennek nem az egyes hallási idegrostoknak valamiféle rejtélyes eredeti tulajdonsága, hanem a felfogó-készülékkel való kapcsolatuk módja az oka.

3. Az érzéki idegeknek és a központi érzéki elemeknek azért sem lehet eredeti specificus energiájuk, mivel bennök csak akkor keletkeznek érzetek, ha a velük kapcsolatos periphericus érzéki szervek a megfelelő érzéki ingereknek már hosszabb ideig hozzáférhetők voltak. A született vakoknál vagy süketeknél a fény-, illetőleg hangérzetek teljesen hiányzanak, habár érzéki idegeik ki is vannak fejlődve.

Mindebből világos, hogy az érzetek különféleségét az érzéki szervekben, az ingerlési folyamatok különféle- sége okozza, a melyek ismét első sorban a physikai ingerek minőségétől függnek és csak másodsorban van szerepe a felfogó készülékek azon sajátságos dispositiójának. mely az ingerekhez való alkalmazkodás következtében jön bennök létre.

Az érzetek keletkezési feltételeinek, törvényeik és ezek kapcsán természetűk közelebbi meghatározásánál az idegek általános mechanikájának,az agyvelő élettanának a szabályai s az érzetingerek sajátságai szolgálnak útbaigazítással. Az agyvelő mechanikája és élettana szerint arra, hogy az agyvelő megérezze a physikai vagy phvsiologiai benyomásokat, feltétlenül szükséges, bogy az associatio- és projectio-rendszer idegelemei és