Pauer Imre dr.: A lélektan alaptanai (Budapest, 1903)
A lelki jelenségek főbb csoportjai - III. Fejezet. A képzetek intensitása. A tudat
106 képzetet e szerint akkor fogunk fel tisztán és világosan, ha a benyomás, melyből ered, elég erős, s ez erős benyomáshoz megfelelő feszült figyelem .járul. A mennyiben apperceptio által nemcsak külső érzéki benyomásokat fogunk fel, hanem subjectiv képzeteket is: természetesen következik, hogy az accomodátió szabálya itt is érvényes, mint ezt eléggé bizonyítja azon feszültségérzelem, mely az ezen képzetek felett való eszmélést rendesen kiséri, s a mely teljesen azonos természetű azon feszültség-érzelemmel, mely a külső ingerek adaptálásánál is észlelhető, azzal az egy különbséggel, hogy míg a külső benyomásokra való figyelemnél a kérdéses feszültséget az illető érzéki szervben érezzük, pl. a látásnál a szemben, hallásnál a fülben; az emlékezet képeire való eszmélésnél ez az érzés a fejnek az agyvelőt körülzáró részeire terjed. Azonban mindkét esetben egyformán nem egyéb, mint az önkéntes izmok innervátió- érzelme, melyet az izmok valóságos feszültsége, s ennek következtében még tapintásérzetek is kisérnek. A tudat-élet további jelenségei. A képzetek váltakozása. A tudat-élet további jelenségeit, kiváltképen a képzetek szakadatlan váltakozásának feltételeit és törvényeit vizsgálandók, két feladat hárul a kutatóra. 1. Hogy a képzetek külső okoktól függő váltakozásának feltételeit derítse ki, tekintettel azon tapasztalatilag megállapítható viszonyra, a mely ezen érzéki benyomások és az általok létesített képzetek keletkezése között van. 2.. A belső okokból származott képzet-összeköttetések és kapcsolatfelbomlás törvényeit és feltételeit nyomozza ki. I. Azon összetett folyamatot, melynek közvetítésével a külső érzéki benyomások appercipiáltatnak, több egy-
