Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)

III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 1) Közművelődési állapotaink - b) Folytonos háborúk, mint a gazdasági romlás okai

64 Bethlen halálától L pót uralkodá­sáig. 1630—57. Pusztulás. az ország, sőt talán a török hódoltság is 60 évvel előbb szűnt volna meg. E lehetőségek azonban nem teljesülvén, ismét csak háborúba sodródott a szerencsétlen Magyarország. A bécsi udvarnak nem sikerült a törököt Bethlen ellen felingerelni, hanem Bethlen, most már uj szövetségeseiben, a protestáns német fejedelmekben is bízva, akiknek egyike, a brandenburgi választófejedelem, most már apósa volt, 1626-ban Mansfelddel egyidejűleg támadta meg Ferdinándot. Mansfeld megveretett, s Bethlen, nem bízva seregeinek erejében, nem mert Wallen­steinnel megütközni. Ezért apróbb csatározások után, melyekben oroszlánrészt érdemeltek fegyelmezetlen, rabló török segéd­hadai, Eszterházy nádor közvetítésével Pozsonyban újra megújította a nikolsburgi béke föltételeit. Uabb eredménytelen hadi kísérlet után Bethlen megint Ferdinándhoz közeledett, de megint visszautasításban volt része, noha a török az ő közbenjárására kötötte meg Ferdi- nánddal a szőnyi békét. (1627.) Ezért Bethlen, most már végkép szakítva eddigi politikájával, s a Gusztáv Adolffal, a svédek hősies királyával akart szövetségre lépni, hogy együttes erővel, továbbá Oroszország segítségével egyrészt Lengyelországot, másrészt a törököt leverve, a német koronát is maguknak szerezzék meg. A nagy terv kezdetét azonban már nem élte meg, mert még 1649-ben meghalt, állítólag mérge­zés következtében. Halálával bevégződött Erdély fénykorának első és leg­dicsőbb fejezete, de egyúttal fellélegzett a bécsi udvar, mert a magyar alkotmány és nemzeti önállóság egyik legnagyobb talentumú védelmezőjétől szabadult meg. Újra lehetett kezdeni megint a titkos fondorlatokat a magyar alkotmány és a protestantizmus ellen, annál is inkább, mert Bethlen utódja, Katalin, egyáltalán nem volt uralomra teremtve, és I. Rákóczi György, sőt II. Rákóczi György, nem voltak nagy stratégák, bárha a gazdag és folyton erősbülő Erdély igy is igen tekintélyes őre és védője volt a magyar alkotmánynak. Erdély ezen őrszerepeinek dacára is megint csak szo­morú viszonyok közé jutott Magyarország. Egyrészt az igen magas adó, melyeket Ferdinánd külföldi háborúi (30 éves háború) követeltek, másrészt I. Rákóczy György el nem

Next

/
Thumbnails
Contents