Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 1) Közművelődési állapotaink - b) Folytonos háborúk, mint a gazdasági romlás okai
64 Bethlen halálától L pót uralkodásáig. 1630—57. Pusztulás. az ország, sőt talán a török hódoltság is 60 évvel előbb szűnt volna meg. E lehetőségek azonban nem teljesülvén, ismét csak háborúba sodródott a szerencsétlen Magyarország. A bécsi udvarnak nem sikerült a törököt Bethlen ellen felingerelni, hanem Bethlen, most már uj szövetségeseiben, a protestáns német fejedelmekben is bízva, akiknek egyike, a brandenburgi választófejedelem, most már apósa volt, 1626-ban Mansfelddel egyidejűleg támadta meg Ferdinándot. Mansfeld megveretett, s Bethlen, nem bízva seregeinek erejében, nem mert Wallensteinnel megütközni. Ezért apróbb csatározások után, melyekben oroszlánrészt érdemeltek fegyelmezetlen, rabló török segédhadai, Eszterházy nádor közvetítésével Pozsonyban újra megújította a nikolsburgi béke föltételeit. Uabb eredménytelen hadi kísérlet után Bethlen megint Ferdinándhoz közeledett, de megint visszautasításban volt része, noha a török az ő közbenjárására kötötte meg Ferdi- nánddal a szőnyi békét. (1627.) Ezért Bethlen, most már végkép szakítva eddigi politikájával, s a Gusztáv Adolffal, a svédek hősies királyával akart szövetségre lépni, hogy együttes erővel, továbbá Oroszország segítségével egyrészt Lengyelországot, másrészt a törököt leverve, a német koronát is maguknak szerezzék meg. A nagy terv kezdetét azonban már nem élte meg, mert még 1649-ben meghalt, állítólag mérgezés következtében. Halálával bevégződött Erdély fénykorának első és legdicsőbb fejezete, de egyúttal fellélegzett a bécsi udvar, mert a magyar alkotmány és nemzeti önállóság egyik legnagyobb talentumú védelmezőjétől szabadult meg. Újra lehetett kezdeni megint a titkos fondorlatokat a magyar alkotmány és a protestantizmus ellen, annál is inkább, mert Bethlen utódja, Katalin, egyáltalán nem volt uralomra teremtve, és I. Rákóczi György, sőt II. Rákóczi György, nem voltak nagy stratégák, bárha a gazdag és folyton erősbülő Erdély igy is igen tekintélyes őre és védője volt a magyar alkotmánynak. Erdély ezen őrszerepeinek dacára is megint csak szomorú viszonyok közé jutott Magyarország. Egyrészt az igen magas adó, melyeket Ferdinánd külföldi háborúi (30 éves háború) követeltek, másrészt I. Rákóczy György el nem
