Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 1) Közművelődési állapotaink - b) Folytonos háborúk, mint a gazdasági romlás okai
55 A felkelést magát jellemzi, hogy a türelmes és vég nélkül lojális Bocskai István állott az élére. Ezen tényt csupán az a rettenetes pusztulás indokolhatja, hogy általános volt az egész országban. A királyi Magyarország, hasonlóan mint Erdély, letarolt mezőhöz volt hasonló 1604-ben. A lakosság kipusztult, vagy elmenekült az üldözések elől, a földek míve- letlenek, a falvak lakatlanok, a városok tönkremenve, a házak lerombolva, felégetve: mindenfelé csak rom, nyomor és pusztulás. 1600—1604-ig majdnem szünet nélkül dúlt a pestis, megölve még azon nyomorultakat, akiket egyéb bajok megkíméltek. A háborúk is állandóan pusztítottak. S mivel a hadviselés egyik sarktétele volt e korban mindent elpusztítani a másik fél előtt: a katonák, amerre az ellenséges seregek útjukat vették, saját feleik falvaira is rárontottak, felégetve mindent, a lovakat, marhákat megölve, vagy elhajtva, a vetéseket elpusztítva. S mivel minduntalan más-más vidéken ütöttek rá az ellenségre, s igy a lakosság már nem is merte művelni földjeit, az egész ország pusztasággá lett. Mert ha a nehézkes császári hadak nem is juthattak el a török birodalom belsejébe, a fürge hajdúk mindenütt ott voltak, és mindent elpusztítottak. így még a török hódoltság területei is koldusbotra jutottak, nemcsak Magyarország és Erdély. Már 1600-ban alig volt ember az országban, s aki volt, az is az erdőben, barlangokban élt, hogy az ellenségtől és a pestistől megmenekedjék. Mátyás főherceg azt Írja Prágába Rudolfnak, hogy tenni kell valamit, hogy a nyomor enyhüljön kissé. S maga Rudolf elismeri, hogy a folytonos háborúk s a zsoldosok kihágásai halártalan nyomorúságba döntötték az ország lakosságát.1) 1600 óta pedig folyton folyt a háború Magyarországon, a török folyton pusztította a Dunántúlt s a Felföldet; a hajdúk viszont a török hódoltság területét dúlták fel; ugyanakkor Erdélyben a rémuralom üli orgiáit. Ezekhez véve még a járványokat, nem csodálkozhatunk, ha egész vármegyék lakatlanok voltak. Árvában 1598-ban még 1169 adózó házat Írtak össze, 1604-ben csak 553. Pozsonyban 11,360-ról 3542-re, Nyitrában 17,909-ről 3692-re, Honiban 4420-ról 845-re, Trencsénben 9622-ről 3,207-re, Vasban i) Pusztulás Bocskai felkelése előtt. i) M. N. T., 5. köt., 498.
