Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 1) Közművelődési állapotaink - b) Folytonos háborúk, mint a gazdasági romlás okai
56 9456-ról 2207-re, Zemplénben 10,293-ról 3019-re, Szatmárban 10,037-ről 599-re, Szabolcsban 3998-ról 161-re, Ugocsában 2232-ről 203-ra, Abaujban 7368-ról 2302-re, Tornában 1179-ről 267-re, Gömörben 4518-ról 1849-re, Borsodban 2997-ről 337-re apadt le az adózó házak száma. Győr vármegye annyira tönkre volt menve, hogy 1594— 1609-ig nem akadt benne egyetlen adózó. A lakósok közül még csak kevesen tértek vissza házaikba s ezeknek házait és vetéseit is megsemmisítették 1604-ben a németek és vallonok. Ugyanilyen állapotban volt Esztergommegye. Sopronról 1604-ben ezt írják: »A mi kicsiny vármegyénk most már csak 16 faluból áll, annak is egyharmada puszta, a többi közt is van olyan, melyben csak 6—7 ház van.1) Nyitramegyében lángok martaléka lett 65, elpusztult 32 község. Hontmegyében 17 község pusztult el teljesen. Szabolcsban, az 1594,—5.-i szörnyűségek színhelyén (tatárdúlás) 106 község pusztult el, némelyik teljesen, másokból a lakosság szétfutott vagy tatárrabságba került. A községek nagy része sohasem épült fel többé. Elpusztult Bihar, Mármaros és a határos részek (tatárok), sőt az eddig még eléggé virágzó török hódoltság nagy része is: Tolna, Baranya, Somogy, Bács, Pest-megye, a kunság, továbbá Temes és Torontál-megye. Buda környéke annyira el volt pusztítva és oly lakatlan volt, hogy Budavárát a török Belgrádból élelmezte.2) Még 1598-ban is, az 1592. óta dúló irtŐháboru után 160 ezer adózó jobbágy- és zsellérházat Írtak össze, 1604-ben ugyanezen területen csak 65 ezret. A többiből a lakosság szétfutott, s ha visszatért is, szegénysége miatt nem tudott fizetni.3) Ilyen jóformán koldusbotra jutott ország sereglett Bocskai zászlai alá. Elsőnek a hajdúk rántanak kardot, s csakhamar kiűzik Belgiojosó és Básta hadait. A zsoldos csapatok kimenekülnek az országból, mely csakhamar Bocskai kezeibe kerül. A hajdúk egész Bécsig portyáztak s a török is folytatta támadásait. Rudolf, illetőleg megbízottja, kénytelen volt megkötni az 1606-diki bécsi békét, melyben elismeri a vallás- szabadságot és alkotmányos uralmat ígér. Ezzel az első 1) M. N. T., V. köt., 535. 2) M. N. T., V. köt., 535.-6. 3) M. N. T., V. köt., 535. J
