Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 1) Közművelődési állapotaink - b) Folytonos háborúk, mint a gazdasági romlás okai
54 Vallásüldözés. Krausenegg, német tanácsos néhány hónap alatt 100 e/er tallért zsarolt és lopott össze.1) Hasonlóan a német kapitányok, pl. a belgiojosói őrgróf, Barliano János Jakab, kinek jelszava volt: »ez a jó idő a meggazdagodásra, ne pihenjünk tehát.« S mikor látták, hogy nemcsak a háborúkban kimerült jobbágyság, hanem a nemesség is ki van fosztva és ellenállásra képtelen, megkezdődött a reformáció munkája, mint Erdélyben is: Magyarországot teljesen önkényuralmi alapon újjászervezni, elnémetesiteni és katholizálni, ezáltal a német Habsburg-birodalomba olvasztani. Az elnémetesitéssel még nem mertek megpróbálkozni; a katholizálással igen. Ez okból először is a városokra vetették magukat, melyeknek német eredetű polgársága nem volt népszerű a magyarok előtt, s igy jajaikat pusztán kárörömből se akarták meghallani. Első volt Kassa. A városból minden protestáns papot, tanítót kiüzetett Belgiojoso, s eltiltott minden vallásgyakorlatot a katholikuson kívül. A kassai nagytemplomot erővel és fenyegetéssel elfoglalva, újra visszaadta a katolikusoknak. Eközben persze sok protestáns embert igaztalanul elitéit, kivégeztetett s vagyonukat elkobozta. Ennyit azonban még a kiuzsorázott s agyonkínzott magyar társadalom se akart eltűrni. Kálvinisták és lutheránusok összefogva, az 1604-diki pozsonyi országgyűlésen addig szóba se akartak állani Rudolffal, mig a vallási sérelmeket nem rendezi. Az országgyűlés ugyan mindennek dacára a sérelmek orvoslása nélkül oszlott fel, azonban mikor Mátyás főherceg tanácsára Himmelreich Tibor, Rudolfnak magyar titkára, az országgyűlés pontjai közé a hires 22. pontot becsempészte, mely megtiltja az országgyűléseken a vallásügyek tárgyalását: a pohár csordultig telt. Az ország az aranybulla 31. pontja alapján élt törvényadta jogával s felkelt királya ellen Bocskai István vezetése alatt. A felkelés okait Illésházy egy levelében 3 körülménynek tulajdonítja: »1. a kamara, aki az országnak minden törvényét, szabadságát elrontá, 2. a papi tanács, ki lölkünkben, fegyverrel és nem tanítással kergetének, s 3. a fölséged kapitányi, akik elrontának, dulának, fosztának bennünket.« 2) 1) M. N. T., 5. köt., 574. 2) M. N. T., 5. köt., 589.
