Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 1) Közművelődési állapotaink - a) Politikai és közgazdasági romlásunk
43 így katonailag szervezett honvédelemről a 16. század második fele óta alig beszélhetünk. Ezért a bécsi kormány, habár a honvédelem szervezé-1 séről nem is gondoskodott, behozta a várrendszert, mint honvédelmi tényezőt s a zsoldos katonaságot, mely céljainak jobban megfelelt. A megmaradt országrész határán várakból, kastélyokból egy egész megerősített láncot alkottak, amely végvárak azután a magyarság menedékévé lettek a török hódítás alatt. Ezért a végvárak nagyon fontos szerepet töltöttek be nemzetünk életében, bár a török katonai támadásainak nagyon ritkán tudtak ellenállani, már csak azért is, mert a rendszerint fizetetlen zsoldosok többet törődtek a rablókalandokkal, mint a hadviseléssel. A végvárak viszonyaira élesen rávilágít Forgács Adám, Felsőmagyarország generálisa, ki 1643. végén igy rajzolja a végvárak állapotait: »Kevés a vitéz és eleség, rosszak az ágyuk, korhadtak a falak és a német katonák meztelenek.«1) A másik, nemzeti honvédelmünket pótló intézmény volt a királyi Magyarországban a zsoldos sereg. A zsoldos katonaság Európa minden országából összeszedett-vedett csőcselék és kalandornép, mely nagyrészt csak azért szolgált, hogy a háború tartama alatt lehetőleg vagyont harácsoljon össze magának. Ezért nem is tekintette a háborút célnak, hanem csak eszköznek, mellyel tulajdonképeni célját elérhette. Ez volt az oka annak, hogy a zsoldos seregek mindig több jzáll tettek az országban. Az aztán más lapra tartozik, hogy sokszor rá voltak utalva a rablásra, hogy ily módon megszerezhessék az életük fenntartására szükséges dolgokat. Általában azonban fegyelmezetlen, haszonleső csőcselék volt, mely örömmel élt az alkalommal. A 15 éves háború alatt pl. a magának Mátyás főhercegnek személyes vezetése alatt álló zsoluos sereg nem a háborúzást, hanem az evést, ivást, paráznaságot s a békés lakosság kifosztását tekintette főcéljának, mint Mátyás egyik hive leírja.2) S Mátyás nemcsak ezt kényszerűit tűrni, hanem még önmaga is gyakran fájó megalázásokat volt kénytelen eltűrni fegyelmezhetetlen zsoldosai részéről. 1) M. N. T., VI. köt. 488. 2) M. N. T., V. köt. 505. Végvárrendszer. Zsoldos sereg. T
