Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)

III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 1) Közművelődési állapotaink - a) Politikai és közgazdasági romlásunk

42

Banderiális

rendszer.

Nemesi felkelés. Telekkatonaság.

által tönkretették; végül betetőzte mindezt a hallatlanul magas adó.

Mindeden tényezők tehát: hazánk honvédelmi rendszerének bomlása, az ezt helyettesítő hadszervezet helytelen, sőt az országra nézve káros volta s az igen magas adó — ezek magyarázzák meg hazánk 17. századbeli szomorú közgazdasági viszonyait, a közgazdasági viszonyok meg viszont az ország politikai és közművelődési állapotait. Ezért most egyrészt a folytonos háborúk okozta pusztulással, s másrészt a magas adó miatt bekövetkezett vagyoni romlással fogok foglalkozni s legelőször is bevezetésképen a Magyarországon működő hadseregek és pedig a magyar, császári és török hadsereg szervezetét fogom röviden vázolni.

A magyar honvédelem. — A magyar honvédelem helytelen alapokon nyugvó volta már 1526-ban kitűnt. A mohácsi vész igazolta, hogy a banderiális rendszer idejét multa. Mohács után aztán még zavarosabb idők következtek s a banderiális rendszer egészen fel is bomlott. 1541. után többé senki se állítja ki a bandériumokat.

Hasonlóképen megszűnik lassan a nemesi felkelés, melvet a királynak, vagy a király fiának kell vezetni. Mivel Habsburg- királyaink sohasem állottak a sereg élére, a nemeseket se szólították fegyverbe a haza védelmére.

így tehát két legfőbb tényezőjét nélkülözve azt kell mondanunk, hogy magyar honvédelem egyáltalán nem is létezett már a 16. század második felében, s az ország védtelenül ki volt szolgáltatva a töröknek. Legföllebb csekély számú tejekkaterra'ság''állott ellen, de ez is- folyton fogyott a telkek apadása és a nemesség elszegényedése következtében. A telekkatonaságot idővel a szomszédos községek, nevezetesebb várak veszélyeztetett helyzete esetén a szomszédos vármegyék részleges felkelése támogatta. Hogy ez a nemesi felkelés- mennyit ért, mint katonai tényező, azt mutatják Eszterházy nádor szavai, ki 1643-ban azt írja, hogy a földesur »holmi maga alkalmatlan emberit szokta expediálni, úgymint szabadosig lovasit és holmi gyermeket.«1)

) M. N. T., VI. köt., 488.