Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - I) A tapasztalati irány diadala az orvostanban. Orvostudományi eredmények
33 curiosorum«-ot, melyet 1. Lipót császár 1670-ben »Academia Caesareo-Leopoldiana« néven szervez. Franciaországban 1666- ban alakul meg végleg az »Academie des Sciences.«1) A kor tudományos folyóiratai közt a legnevezetesebbek: a »Phylosophical Transactions«, 1665. óta a Royal Society, a »Histoire de 1’ Académie«, a párisi akadémia, az »Ephemerides«, 1670-től az Academia Caesareo-Leopoldiana hivatalos közlönye. Folyóiratok közül 1648. óta Párisban jelenik mega »Nouvelles de la République des Lettres« és 1665. óta a »Journal des Sgavans«, Lipcsében, 1685. óta az »Acta eruditorum«, stb.2) Mindezek hozzásegítettek ahhoz, hogy mindezen tényezők együttműködése folytán a tapasztalati irány, az igaz tudomány váljon az orvoslás alapjává. Ez a 17. század nagy érdeme. A renaissance által létrehozott pezsgő szellemi élet ezen orvostudományi eredménye: a természethez való visszatérés, a babonák mellőzése, egyszóval az űjonan behozott tapasztalati irány háromféle módszer és gyakorlati felfogás alapján oszlik meg. Van 1.) paracelsusi, 2.) iatrofizikai és 3.) iatrochemiai iskola. Mind a három élettől duzzad és egymásután produkálja a fontos felfedezéseket. Természetesen egyik se nélkülözi még a babonákat és előítéleteket, melyekkel át van szőve az egész 17., sőt 18., részben a 19. század is. Azonban mindennek dacára oly tagadhatatlan érdemei vannak mindenik iskolának, hogy méltán emlékszik meg róluk a tudomány, mint a haladás lelkes harcosairól. A háromféle irány tulajdonképen abban különbözött egymástól, hogy mindenik más szempontból vette fel az emberi életet és az életműködést. 1.) A paracelzista irány főleg Németországban volt el-; terjedve és főleg az u. n. rózsakeresztesek3) által gyakoroltatott. A nagy újítónak tanait azonban nagyrészt meghamisítva és misztikumokkal megrontva tanították. Nevezetesebb művelői: Goclenius marburgi, Rüdiger András lipcsei, Fíartmann János marburgi, Sennert János wittenbergi és Werner Rollfink jénai tanár. Kívülük a nagy németalföldi tudós, van Flelmont kér. *) Demkó, 335—336. 2) U. o. 3) Rajongó vallási társulat, misztikus régi teozófiai alapon. 4 A 17. századi orvostudomány irányai. V paracelzismus.
