Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - I) A tapasztalati irány diadala az orvostanban. Orvostudományi eredmények
32 Tudós társaságok, tudományos folyóiratok. A tüdő működését Malpighi vizsgálta bonctanilag és Borelli élettanilag. Az emésztőszerveket vizsgálták: Aselli Gáspár, Bartholini és Pecquet János. Nagyobb sikereket ért el e téren Wirsung György, bajor orvostanhallgató, ki 1640. körül a hasnyál- mirigy vezetékét fedezte fel a gyomorban. A nyirkedények működését viszont Rudbeck Olaus, upsalai orvos derítette ki. Az idegrendszer alkotását és működését kutatták: De la Bőé (Sylvius) Ferenc, Willis Tamás, ki elsőnek hirdette, hogy a lelkitehetségek bizonyos elszigetelt agyrészekben vannak elhelyezve s főleg Wieussens Raimond, ki állítólag 500 hullán végzett boncolásokat, ami akkor hallatlanul nagy szám volt. A szem működését illetőleg fontos felfedezéseket tettek: Keppler János, Scheiner Kristóf és Newton Izsák láttanilag és Leuwenthoeck anatómiailag. Az élettanban fontosabb felfedezések fűződnek Fabricius de Aquapendente, Harvey és Malpighi nevéhez, kik a nemzőszervek ismeretében és a fejlődéstanban sok fontos igazságot derítettek ki. Regnier de Graaf, hollandi orvos pedig a belső nemzőrészek alkotásáról és működéséről hagyott ránk fontos adatokat.1) A tudományos kutatások eredményeihez hozzájárult az is, hogy a természettudományok művelői tudós társaságokat és tudományos folyóiratokat alapítottak, hol a legújabb kutatásaik eredményeit előadhatták, azt társaikkal megvitathatták és tudományos értéküket kellőleg meghatározhatták. Legrégibb ilyen a porta által Nápolyban alapított »Academia degli oziosi« és az »Academia dei segreti« a 16. század végéről. 1603-ban Cesi herceg Rómában alapítja az »Academia de’Lincei«, 1657-ben Floreneben alakul az »Academia del Cimento.« Boyle Róbert Stahlbridgeben alapítja a »láthatatlanok társaságáét, mely később Oxfordban »filozófiai társulat« címén ujjászer- vezkedik, majd 1662-ben II. Károly királyi társulat rangjára emeli, 1652-ben schweinfurti orvosok alapítják az »Academia naturae !) Stockinger, orvostörténelmi professzor 1845—46. évi egyetemi előadásai után Lengyel Endre orvosnövendék által készített és az egyetemi könyvtár levéltárában őrzött eredeti kézirat nyomán.