Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)

II. Fejezet. A 16. század orvostudománya - 2) Hazai orvostudományunk

23 címben, részint tényleg ránk maradtak, majdnem mind rész­leges művek, melyekből orvosaink irányát meg nem ítélhetjük, részint pedig oly kevés adatot tartalmaznak, hogy orvosaink irányát ezekből lehetetlen meghatározni. Az általános orvos- tudományról csupán két könyv tartalmaz teljes adatokat: Frankovith és Melius könyve. Ezek közül Melius könyvét majd a 17. századi orvostudomány fejtegetésénél bővebben fogom tárgyalni s most csak annyit jegyzek meg róla, hogy paracelzista. Frankovith sohase tanult orvostant, azért műve nem is számít, mint orvosi könyv. Kívülük Zsámboki írt még összefoglaló orvosi művet, szintén paracelzista iránnyal. Mivel tehát ezen könyvek leszámításával az orvosi irá­nyok megállapítására alig maradt néhány adatunk, igy nem is vagyunk képesek megállapítani olyan általános irányt, melyet orvosainknak legalább többsége követett. De kár is lenne a kutatással vesződnünk, mert általános orvosi irányról úgyse beszélhetünk. Hisz az orvostan épen csakhogy élni kezd, épen csak hogy megindul az orvosi vizsgálódás s még mindenki olyan irányban kutat, amilyenben eredményt remél elérni. Alig van még valami anyaga az orvostudománynak a 16. században. Azonban a század vége felé már mégis össze­szedtek a lelkes kutatók egy kis anyagot, amit már lehet rendszerbe szedni. Ezt aztán rendszerbe is öntik. így kelet­kezik a chemiatrikus és iatrofizikus orvosi irány. De ez már a 17. századhoz tartozik. A 16. században tudományos orvosi irányról még nem beszélhetünk Németországban sem, annál kevésbé nálunk. A 16. században még annyi irány van, ahány ember. Legfeljebb aszerint osztályozhatjuk orvosainkat, hogy melyik egyetemet látogatták. így legalább annyit megmond­hatunk, hogy az egyetemen elsajátított elvek alapján egyes orvosaink valószinüleg melyik irányban folytatják inkább praxisukat, Paracelsushoz csatlakoztak-e, vagy meg­maradtak Hippokrates és Galenus elvei mellett. Eszerint tehát a következőkben foglalhatjuk össze { orvosainkat egyetemi tanulmányaik szerint: Bázelben tanult: Gregori Jakab, Spielenberger Sámuel, Flenisch György; Bolognában: Balsarati Vitus János, Jordán Tamás, Gyulay Pál, Jeszenszky János; Bécsben: Boldogasszonyfalvi Ferenc, Jordán Tamás; Frankfurtban: Preyss Kristóf; Heidelbergben: Egységes irány csak a 17. szá­zadban. Orvosaink ránya egyetemi tanulmányaik alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents