Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
II. Fejezet. A 16. század orvostudománya - 2) Hazai orvostudományunk
24 Orvosaink nagyrészt Paracelsus hívei. Orvosaink képzettsége egyetemi tanulmányaik előtte Paksi Mihály, Thuri Mátyás; Lipcsében: Henisch György; Páduában: Kassai János, Balsarati Vitus János, Ghimesi Forgách Mihály báró, Gyulai Pál, Jordán Tamás, Purkircher György; Lionban : Kovács György, Paksi Mihály, Stuff János; Párisban: Dudith András, Jordán Tamás, Salzer János, Bogner Péter; Rómában: Jeszenszky János, Bogner Péter, Jordán Tamás, Csókás (Monedulatus) Péter, Scalich Pál; Tübingában: Kassai János; Wittenbergben: Balsarati-Vitus János, Bogner Péter, Csókás Péter, Jeszenszky János, Henisch György, Czeglédi János, Preyss Kristóf, Szegedi István, Zsámboki János és Melius Juhász Péter.1) Tehát amint ezen csoportosításból kitűnik, a hallgatók nagyobb része Németországba járt, ahol Paracelsus elvei el voltak terjedve. Franciaországot alig keresik fel, viszont Olaszországba még mindig elég sokan mennek. Feltűnő, hogy legképzettebb orvosaink Olaszországban tanultak, noha valamennyien egyúttal Németország egyetemein is jártak. Általában Németország a magyar ifjak orvostudományi iskolája s csupán a katholikusok mentek Olaszországba. Olasz- és Németország tanulmányi módja közt egyébként különbség csak annyi volt, hogy Olaszországban az anatómiai oktatásra több súlyt fektettek. Azért mikor a magyar ifjak tanultságát akarjuk kutatni, majdnem mindegy, hogy az olasz, vagy a német egyetemi szervezetet vizsgáljuk-e. Mindazonáltal inkább hajlandó vagyok a német egyetemek szervezetével foglalkozni, mivel a 17. században úgyis a német rendszer jut teljesen túlsúlyra. Vizsgáljuk tehát a német egyetemek szervezetét és pedig elsősorban, hogy milyen előtanulmányok után mentek ifjaink egyetemekre. A mai középiskoláinkat helyettesítő, a septem artes liberalest tanító iskola 2 részből állott a 16. században: a triviumból és quadriviumból. A trivium grammatikából, dia- lectikából és retorikából állott. Ez az alsóbbfoku grammatikai iskola a 16. században is eléggé el volt terjedve nálunk. Azért ifjainkról feltehető, hogy ezt itthon elsajátították. >) Az iskolázásra vonatkozó adatokat Demkótól veszem át, aki viszont Fraknói művéből (Hazai és külföldi iskolázás a 16. században) vette át.
