Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - III. Hazai orvosaink kiképzése és iránya
135 század folyamán körülbelül 8 ezret. S ez a szám, habár egy kissé túlmagasnak tetszik is, mikor a 16. században csak 3000 magyar ifjú járt külföldi egyetemeken, ha azt vesszük tekintetbe, hogy a 16. században még itthon is volt egyetemünk s Németországgal se volt oly szoros összeköttetésünk, mint a 17. században, a szaporulatot a 16. századhoz képest tetemesnek kell tartanunk. Való szám gyanánt fogadhatjuk el tehát az 5 ezret, mely azonban még az összes fakultásokat hallgató ifjak számát magában foglalja. Hogy most már ezek közül hány hallgatott orvostant, azt meghatározni alig lehet. Az bizonyos, hogy nagy részük, körülbelül y3 rész, beleszámítva azokat is, akik nem léptek orvosi pályára, bár orvostant is hallgattak. Eszerint az 1500—2000 főből egy évre 15—20 orvos esnék, ami nem is volna sok mainapság. Azoi71Hol<fcBTT~azoftbaur-mikor mindig az orvoshiányról panaszkodnak, s mikor a 16. századbeli orvosok összes számát 2—300-ra teszik,1) még az orvosi pályára nem lépők leszámításával megmaradó évi 10—12 főnyi orvosszaporulatot is maximumnak kell tartanunk, bár a 17. században az orvosok száma sokkal kedvezőbb statisztikát mutat fel, mint a 16.-ban. Vagyis most már látjuk, milyen irányt követtek azon külföldi egyetemek, melyeket ifjaink látogattak, ismerjük sok ifjú nevét, sőt orvostant hallgatott ifjaink számát is próbáltuk meghatározni. Most még hátravan, hogy azt vizsgáljuk, vájjon mennyiben felel meg az analogia a valóságnak. Azt mondtuk ugyanis, hogy orvosaink iránya megfelelt azon egyetemek irányának, melyeken tanultak. S ilyen alapon a külföldi egyetemek orvosi irányait vizsgáltuk. Most megpróbáljuk igazolni, hogy ezen irányok ismeretével tényleg ismerjük hazai orvosaink irányát is. Ami hazai orvosaink irányáról szóló kútfőket illeti, bi-A zony azok meglehetősen szegény anyagot nyújtanak a fel-' dolgozónak. Sajnos, a sok hányattatásnak kitett magyar könyv-, és levéltárak e tekintetben alig őriztek meg valamit számunkra. Ámbár talán nagyon sokkal több nem is létezett, mint amennyi ránk maradt. Mert a viharos 17. század épen nem k magyar orvo sok általános orvostudomány iránya. ) Demkó: M. O. R. T., 285
