Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 2) A 17. század társadalma
112 Állattenyésztés Bányászat. megélhetett. Sőt még örülhetett, ha ennyije is akadt. Sok helyen a jobbágyság marháját és szerszámait is eladta, hogy télen éhen ne haljon. A másik évben persze még ha akart volna, se tudott már dolgozni. A viszonyok csak Erdélyben s a török hódoltság területén voltak jobbak és pedig mindkét helyen ugyanazon okokból: egyrészt, mert e területeken kevesebb volt háború, másrészt, mert a jobbágyság kevésbé volt elnyomva, mint Magyarországon. Erdély területén a század elején, 1606-ig, 1660 környékén s innen kezdve elszórtan voltak csak háborúk. Szóval aránytalanul kevesebb, mint Magyarországon. A jobbágyságot bár földesura kifosztotta, de tönkre nem tette, mint Magyarországon. A hódoltság területén háború egész a felszabadításig nem volt s azután se volt több. S a jobbágyok aránylag legjobb körülmények közt voltak a hódoltságon. így nem csoda, hogy itt a földmivelés kedvezőbben fejlődhetett. Viszont azonban Erdély földje csak kis részben mivelhető, valamint e korban az Alföld is, mocsarai miatt. A földmivelésnél aránylag sokkalta jobban volt elterjedve az állattenyésztés. A művelés nélkül maradt földek önként kínálkoztak az állattenyésztés céljaira. Azonban részben amiatt, hogy a szegény jobbágyoknak nem voltak barmaik, amelyeket tenyészthettek volna, részint mivel a törökök, vagy más rablócsapatok sokszor az egész nyájat elhajtották, az állattenyésztés a kedvező körülmények dacára sem virágzott sem a Dunántúl, sem a Felföldön. Erdélyben pedig az ökörrel való kereskedés fejedelmi monopólium volt, s igy nem szabadon űzött foglalkozás. Viszont azonban a Nagyalföldön, amely terület állandóan török kézben lévén, nem volt kitéve a csatározásoknak, igen virágzó marha-, ló- és juhtenyésztés fejlődött ki. Évenkint százezrenkint vitték ki a magyar marhát Bécs felé, de más irányokban is. így különösen Kecskemét, Debrecen, Mezőtúr és Hódmezővásárhely voltak nagy marha- tenyésztő telepek. Az állattenyésztésben tehát nemcsak hogy hanyatlás nem észlelhető, sőt inkább oly virágzás áll be, amilyen az előző századokban sem volt tapasztalható. Ugyancsak virágzó állapotban volt a bányászat. Erdélyben Bethlen Gábor hozatta rendbe az állami bányákat, melyek
