Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 2) A 17. század társadalma
113 eddig elhanyagolva és nem művelve, semmit sem jövedelmeztek. Ő azután Magyarországból bányászokat hozatott, akik aztán fellendítették a bányamivelést. ügy hogy az erdélyi fejedelmeknek elép szép pénzt jövedelmeztek a bányák is. Ugyancsak Erdélyben az aranymosás is el volt terjedve. De mig az aranypor kivitele meg volt engedve, addig a nyersarany, vagy aranytárgyak kivitele meg volt tiltva. Magyarországon a felvidéken voltak jövedelmező bányák. S mivel a bányamivelésnek a viharos korszak legkevésbé árthatott, a bányák szükségképen kellő megmunkálásban is állottak a 17. században. Legjobban megérezte a viharos időket hazánknak már virágzásnak indult ipara és kereskedelme. Hunyadi Mátyás alatt erőteljes lendületet vett úgy az ipar, mint a külkereskedelem. Azonban a Jagellók kora csakhamar tönkretette ezt a kis fellendülést. S amit a 16. század nem tudott már elvégezni, azt tökéletessé tette a 17. század. Az ipar és kereskedelem nagy mértékben hanyatlik, amit a városok elszegényedése is mutat, noha az árucikkek folyton drágulnak. A kor képe látható az iparon és kereskedelmen. Az egész 17. század folyamán úgy Magyarországon, mint Erdélyben látszik a küzdelem egyrészt a cikkeket drágítani akaró iparosok, másrészt az ezt megakadályozni akaró társadalom és fejedelem közt. Ezen küzdelemről beszélnek a 17. század törvényei és a városok statútumai. Erdély a szabad kereskedelem eltiltásával s az iparcikkek kivitelének eltiltásával, nemkülönben limitációkkal akarta elérni a drágaság megszüntetését. Országgyűlések határozzák meg az egyes árucikkek árát, s ha valaki ezen meghatározott árnál magasabban adta el áruit, arra büntetést szabtak. így 1610-ben 200 forintra,4) 1615-ben ugyanennyire,2) 1619 ben szintén ennyire büntetik a limitáció meg nem tartóit, sőt 1619-ben már a birót is megbüntetik, ki nem hajtja be a büntetést, még pedig kétannyira.3) De úgy látszik, ez sem használt, mert 1625-ben már 500 forintra büntetik a kihágót,4) sőt 1626-ban ingó és ingatlan vagyonának elvesztésére.5) i) Szádeczky: Iparfejlődés, 68. — 2) U. o., 69. — 3) U. o. p U. o., 70. - s) U. o., 73. Ipar és kereskedelem. 9
