Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században (Székesfehérvár, 1913)
III. Fejezet. A 17. század orvostudományi története - II. Hazai orvosaink képzése és iránya - 2) A 17. század társadalma
Ill Amint tehát látjuk, mind a városi polgárság, mind a jobbágyság, nehéz helyzetbe jut a század végén. Sőt a nemesség is szenved birtokainak elpusztulása, elnéptelenedése folytán. A nemességnél ehhez még a commissio neoacquistica járult, mely a hazafias középnemesség nagy részét birtokaitól fosztotta meg s domíniumaikba idegen nemeseket, vagy császári tábornokokat telepített. Érthető tehát a század végén az összes társadalmi osztályok általános elégületlensége. Foglalkozásmódok. — Amiképen a körülmények szerint alakultak az ország társadalmi osztályai, azonképen a körülmények sajátossága módosította a foglalkozásmódokat. Hazánk mindenkor földmivelő állam lévén, a főfoglalkozás volt a földmivelés. Nem szakszerű, csak patriárkális mivelés dívott, épen csak annyit termeltek, amennyire szükségük volt, s a többi földet parlagon hagyták, pihentették^ vagy másképen használták fel. így találjuk ezt a 17. században is. Azonban ez is hanyatlást mutat a 17. században. Az ország nagy részét nem is lehet mívelni. Egy-egy háború után néha évekig nem mertek az emberek visszatérni elhagyott falvaikba, honnan a rabló katonák elől elmenekültek. Ilyenkor a vadvíz hol itt, hol ott öntötte el a földeket s ahol azelőtt viruló szántóföldek voltak, ott hínárt és posványos tavakat talált a visszatérő. Évekig csatornázhatták aztán a földet, inig megint termőtalajt tudtak belőle csinálni. Ha most még tekintetbe vesszük, hogy a 17. század majdnem végig háborúkkal van tele, továbbá azt a körülményt, hogy mekkora helyek maradtak népesség nélkül a pusztulásban, elképzelhetjük, mennyi terület vált müvelhetetienné, melyet elöntött a még szabályozatlan folyam és iszaptengerré változtatta a vidéket. A tavak és mocsarak óriási területeket hódítottak vissza a termőföldből s a folyókat messzire kiterjedő árterületek kisérték mindenütt. Így a föld jó része nem is volt művelhető. De meg nem is volt kedve a jobbágynak a földet mívelni, mert ha nagy fáradtsággal meg is hódított egy kis területet a földmivelés számára, vetését a hadak letiporták, szénáját, szalmáját, lábon álló gabonáját, házát felgyújtották, s ha mindez nem is következett be, mindenét elvitték adóba. Neki egyik esetben se jutott több, mint a mennyiből szűkösen Földmivelés.
