Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)

69

kész lett volna állítani, hogy száz nemzedék ügyessége s munkája által feltalált minden testi kényelem sem adhat boldogságot oly embernek , kinek elméje féktelen vágyak, gyülölségnek nyomása alatt sinlik.

Bármily horderejűek és sokoldalúak is Ver. Bacon lord tehetségei, nem csalódunk, ha állítjuk, hogy maradandó hirnevét — részben — a kor irányulatában is keresheti. O a reformatio korában született, s annak forrongásai közepett fejlődött ifjúvá, annak emlőiről szívta leikébe az újítás eszméit. Elénk, fürkész természeténél fogva azon emberek sorába tartozott, kik az értelmi haladás nehéz küzdelmeiben mindig a homlokvonalon állottak. Szeretete a hasznos iránt, rokonszenve a jónak népszerű fogalmaihoz, s azon nyíltsága, melylyel e rokonérzelmet bevallotta: fejtik meg más részről befolyásának titkát. S ezért tanainak kulcsát e két szóban bírjuk: „utilitas et progressio.“

Sokoldalú ismerete a tudományok minden ágát átbuvárlani s tanulmányozni engedé; látta mily magas fokra emelkedtek, mily téves irányt és jellemet öltöttek, de más részt tudta azt is: mint lehetne a tudományokat ismét visszavezetni az igazsághoz. Mint természettudósnak nézetei alaposak voltak, és több fontos fölfedezésnek állott küszöbén. A pneumaticus gépezet egy nemét állitá össze elméjében, mely által — úgy látszik — már ő is nyomában volt a levegő ruganyossága és súlyának, melyet azután jóval később Galilei és Toricelli fedeztek föl. A testeknek Newton által bizonyított vonzó (attractiv) tulajdonságáról szintén helyes nézete volt. Művelte a csillagászatot is, s sajnálotta : hogy a csillagászat elválasztatott a természeti bölcselettől , melynek egyik legnemesb része volt, s a mathematicához kapcsoltatott. „A világ nagy hiányát érzi — írja ide vonatkozólag — egy egészen különböző csillagászatnak, egy élő csillagászatnak, olyannak, mely előadja az égitestek természetét, mozgását, befolyását, úgy a mint valósággal van.“*)

A mathematica volt az — mint fentebb érintém, melyben V. Bacon kevésbbé birt alapos ismeretekkel; ennek kell tulajdonítanunk azt is, hogy mig ö az emberi szellem tévedéseit fölfedező, és a helyes tanrendszert kimutatta, Kopernik rendszerét megtámadá. Csak ezen egy ponton állott ö alább kora többi felvilágosodott férfiainál.

*) „Astronomia viva, quae substantiam motum et influxum coelestium, prout revera sunt, proponat.44 —