Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
96 alatt jeles csillagászati munkáját, melyben az egész csillagos eget táblákra metszve adja elő. A szerző, mint előszavában kifejti, e munkáját a tanuló ifjúság számára dolgozta ki, mint a kiknek könnyebb égtérképet megszerezni, tanterembe vinni, mint egy éggömböt. „Uranometri“-áját, melyet — úgy látszik — Augsburgban létekor irt, az említett város hatóságának dedicálja, mit bizonyít egy Augsburgban 1603 September hóban kelt levele, melyben többek közt igy nyilatkozik : „M eae partes exigunt, nisi mihi parum vel nihil mentis foret, ac- eeptum ferre iis, quorum sub administratione laudabili, teneriorem aetatem, mitioribus studiis excultam, alteram quasi vitam retineo.“ — E munkájában más részről két újításnak jövünk még nyomára. Az első abban áll, hogy minden csillagot görög vagy latin betűvel kezdett jelelni, s ezen újítását pályatársai is örömmel honosították meg a csillagászattanban. *) De jól jegyezzük meg a csillagok elnevezését illetőleg, hogy az újítás nem is annyira a betűkkel való jelelésben nyilatkozik, mint azon rendben, a mint azokkal Bayer kezdett élni, s élnek napjainkban a csillagászok. Hogy példát említsek , ime: a mely álló csillag valamely csillagképben legtündöklőbb, az a görög alphabetum első betűjével, tehát az «-val jeleltetik; azaz: a nagy kutya «-ja jelenti Siriust, mivel a nagy kutya csillagképnek legtündöklőbb csillaga; a homályosbbak azután sorban ß,y}ö, t ... . betűkkel jeleltetnek. Második újítása abban állott, hogy a csillagokat — illetőleg csillagképeket — oly módon rajzolta le, a mint azok az éggömb bélszínén látszanak, ellenkezőleg a régiekkel, a kik a csillagképekről mindenütt úgy beszélnek, a mint azokat a vizsgáló az éggömb külsőjén nézi; ezért: a mely csillagot a régiek az éggömb jobb oldalára helyeztek, azt Bayer az éggömb balján jeleli, és megfordítva. Ez újításában is többen pártolták, különösen Flamsteed, Bode s többen. Bayer magát „U ranometri a“-ja harmadik kiadásában, mely Ulmban 1697-ben jelent meg, Rhai- nanusnak nevezi. A csillagképek számát a Ptolemaeuséin kívül Bayer János is szaporította, ki Vespucci Amerigo tudósításai után indulván, a déli félgömbre eső 12 uj csillagképet ekként nevezte el: Páva, Him vizikigyó Tukán, Cameleon, *) Hevelius Bayer ezen módszerét kárhoztatta, s újításának, „Ura- nographi a “-jában szegült ellen.