Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
79 sui parte possit transponi aliquid, sine reliquarum partium, ac totius universitatis confusione............“ Világrendszerének alapjait Kopernik 1567-ben dolgozta ki, aránylag rövid idő alatt, de ez csak inkább előmunkálat vala a rendszer tüzetesb megalapításához. Majd „csillagászati táblákat“ akart készíteni, melyek az égi tüneményeket hivebben hirdetik, mint akár Ptolemaeus, akár X. bölcs Alfons táblái; minthogy pedig e czélt csillagászati észlelödések nélkül el nem érhette, maga gondolt ki s készített uj csillagászati eszközöket. Ekkor megmérte újra a napút ferdeségét, meghatározta a bolygók helyeit, kiszámította a hold kerületi idejét, mire különösen a lateráni zsinat részéről ösztönöztetett. A zsinat ugyanis a naptár javításáról tanácskozván, a kérdéses ügyet egy bizottmányra ruházta, melynek elnöke Middelburg Pál püspök volt. A püspök Kopernikhoz fordult tanácsért, s ö e nemes bizalom által megtiszteltetve érezvén magát, kétszeres iparkodással fogott a munkához. Később csakugyan az ö számításai szolgáltak alapul azon javításokhoz, melyek XIII. Gergely pápa idejében, meghagyásából rendeltettek el. Kopernik e nembeli munkálatai 1509—1529-ig tartottak, s együttlevén az észrevételek és számítások, hozzáfogott azon korszakot alkotó munka kidolgozásához , mely számára a halhatatlanságot kivívta, s melynek czime „De revolutionibus corporum coelestium“. (Nürnb. 1543.— Basel 1566.— Amsterd. 1617.) *) A munka 1530-ban már készen volt, s ámbár Kopernik azt csak meghitt barátjaival közié, hire mégis csakhamar az egész tudós világban elterjedt. Mindenhonnan érkeztek hozzá a munka közzétételét sürgető kérelmek. Kezdetben — a közóhajtásnak eleget teendő — csak a csillagászati táblákat akarta közzé tenni, gondolván , hogy ez által az értelmeseknek úgy is elég alkalmat nyújt a nekik alapul szolgáló valódi rendszer megértésére , a nélkül , hogy a gyengébbeknek okot szolgáltatna a botránykozásra. Barátjai azonban most sem szűntek meg őt ostromolni, és az egész *) A baseli 1566-ik évi kiadásnak teljes czime következő: „Nicolai Co- pernici Torinensis De revolutionibus orbium coelestium, Libri VI. In quibus stellarum et fixarum et erraticarum motus, ex veteribus atque recentibus observationibus, restituit hic autor. Praeterea tabulas expeditas luculentasque addidit, ex quibus eosdem motus ad quodvis tempus Ma- thematum studiosus facillime calculare poteri t“. Basilofte , ex officina Henricpetrina. 1566. 4-to. (A munka 213 lapra terjed.)
