Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
78 majd ismét visszafelé mozognak. Ez utóbbi tünemények megfejtésére az előbbi egyszerű körfutás sehogy sem vala alkalmas; azért Ptolemaeus a hires mellékkörökhöz ntjnxvxXosu folyamodott, állitván, hogy a bolygók nemcsak a föld körül keringenek, hanem azonkívül még egy más központ körül is , mely az első körnek kerületén fekszik, s a bolygóval ugyanazon pályán halad tovább. A bolygók e mellett , valamint a nap és hold, majd kisebb, majd nagyobb ivet futnak be ugyanazon idő alatt, mi az egyszerű körfutásnál szinte lehetetlenség. Hogy e jelenetet Ptolemaeus magyarázhassa , a földet nem a kör központjába , hanem azonkívül helyezte. Minél részletesebben vizsgálták a régi tüneményeket, annál több nehézségre bukkantak, s e nehézségek elhárítására uj meg uj vélelmekhez folyamodtak, melyek maguk részéről ismét uj nehézségeket szültek; a sok vélelem a csillagászat elméletét módnélkül bonyolodottá, a csillagászok munkáját fárasztó- és mégis bizonytalanná tette, miről Kopernik előtt nem egy csillagász panaszkodott- Meg lévén tehát győződve Ptolemaeus világrendszerének alaptalanságáról, fürkészte: ha váljon nem találkozott-e egy másik az ó-kor tudósai közül, ki ezen égi tüneményeket szintén fejtegette volna. Áttanulmányozta Martianus Capellanust; átolvasta P y - thagoras iskolájának nézeteit; Phylolaos munkájában határozottan körvonalozva látja, miszerint az addigi véleményekkel ellenkezőleg a nap áll, a föld pedig nemcsak saját tengelye, hanem a nap körül is forog, úgy, hogy befutván sorban az állatöv jegyeit, okozza, hogy mi a napot ugyanazon övnek ellenkező jegyein járni látjuk. Ezek reá bírták Kopernikot, hogy a jelentkező ferde tanok ellenében föllépjen, s egy alaposabb világrendszer kidolgozásához fogjon, s mint ő kifejezi : »Inde igitur occasionem natus , coepi et ego de terrae mobilitate cogitare. Et quamvis absurda opinio videbatur: tamen quia sciebam aliis ante me hanc concessam libertatem , ut quoslibet fingerent circulos ad demonstrandum phaenomena astrorum. Existimavi mihi quoque facile permitti, ut experiter , an posito terrae aliquo motu firmiores demonstrationes, quam illorum essent, inveniri in revolutione orbium coelestium possent. Atque ita ego positis motibus, quos terrae infra in opere tribuo, multa et longa observatione tandem reperi, quod si reliquorum syderum errantium motus, ad terrae circulationem conferantur, et supputentur pro cuiusque syderis revolutione , non modum illorum phaenomena inde sequantur, sed et syderum atque orbium omnium ordines, magnitudines, et coelum ipsum ita connectat, ut in nulla
