Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
77 Nürnbergben roppant tevékenységet fejtett ki a csillagászat terén. O ugyanis uj és szabatosb csillagászi eszközöket készíttetvén, csillagászati észleleteit nagyobb pontossággal végzé, s kutatásainak eredményét csillagászati tudósításaiban, az úgynevezett ,,Ephemerides astronomicae“ munkában közié. E munkáján a tudós világ kapva-kapott, mindenki a legszebb reményeket fűzte nevéhez, általa várván a csillagászat ujjáteremtését. De a viszonyok a szép reményeket nem engedték teljesedésbe menni, mert Regiomontanus munka közt élete delén a halandók közsorsában osztozott. — Sokakat vonzott ő példája által a csillagászat tanulmányozására, s igy történt az is, hogy Nürnberg jeles csillagászoknak lett szülőföldje. Csillagászati munkái közül említendők: „Calendarium.“ (Nürnb. 1473.); „De reformatione calendarii.“ (Veneti. 1489.); „Tabula magna primi mobilis.“ (Nürnb. évszám nélkül.); „De cometae magnitudine 1 o ng i t u di n i q u e.“ (Nürnb. 1531.)*) Kopernik (Köpernik) Miklós frauenburgi kanonok (1473—1543), kit méltán tekinthetni a valódi csillagászat megalapítójának , e tudománybani jártasságát a derék Brudzewszkytól, a krakkói egyetem csillagászától nyerte. Itt ismerkedett meg Kopernik a „szögletmérővel“ (astrolabium) és annak használatával, Regiomontanus nevével. Majd 1496-ban Bolognában Domonkos Mária csillagász oldala mellett látjuk búvárkodni. 1497 febr. 20-án mesterével együtt észlelte, mint merül a fiastyúk legfényesebb csillaga a hold szarvai közé. 1500-ban Rómában találjuk őt, mint a mennyiségtan tanárát. De tekintsük csillagászati tanulmányai közepett figyeldéjében, s kövessük azon utón , melyen kimondott nagy horderejű igazságaihoz jutott. Kopernik korában a csillagászati könyvekben kivétel nélkül Ptolemaeus rendszere uralkodók, mely az érzékek tanúbizonyságára támaszkodván , az égitestek látszólagos mozgásait valóságnak vette. Ptolemaeus szerint tehát a föld áll — s a mozgás központját képezi, mely körül az égitestek naponként egyszer megfordulnak. E körfutás megfejtené ugyan az éj és nap viszonyait; ámde a csillagok a napi körökön kívül még más mozgással is látszanak bírni, melylyel szintén keletről nyűgöt felé mozognak, s a bolygók ez utóbbi útjokban nem haladnak mindig előre, hanem majd állanak, *) Életét Gassendi irta meg :„Gassendius O j) p. T. V,“
