Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
67 sőbb közrebocsátotta „De augmentis" müvét, ebben — a mathematical tudományokat illetőleg — lényeges változásokat tett. Szigorúan kárhoztatta a mathematicusok felcsigázott igényeit, „d e- licias et fastum mathematicorum". O az ismeretek vég- czéljául az emberi-nem jólétét tekintvén, kimondotta, mikép a mathematical tudományok nem igényelhetnek magasb rangot, minthogy segédeszközei legyenek a többi tudományoknak. A mathematical tudomány — úgymond ö —, szolgája a természeti bölcseletnek, s szükség, hogy ahoz képest viselje magát, és ő nyilvánítja, mikép nem képzelheti, miféle szerencsétlenségnél fogva történt, hogy a szolgáló merészkedik elsőséget követelni úrnője fölött. Megjósolta , hogy minél több és több fölfedezések tétetnek a természet- tanban : annál több ágai lesznek az alkalmazott mathesisnek. Ama mellesleges haszonról, mit húsz esztendővel azelőtt oly igen felbecsült, ekkor már egy szót sem szólt. E körülménynek csak egy magyarázata lehet, s ez az : Baconnak az emberi-nem sorsa javítása iránti szeretete, s a csupa kutatási foglalkozások ellenébeni féltékenysége nyakára nőtt, s lehet, hogy szertelenné is vált. Félt használni csak egyetlen kifejezést is, melynek oly hatása lehetett volna, miszerint reá vegyen valami tehetséges embert, hogy oly szemlélődésekre — melyek egyedül a szemlélődének magának hasznosok —, vesztegessen egyetlen órát, a mit különben arra fordíthat, hogy az embernek az anyag feletti hatalmát terjessze. Ugyanezen időben jelent meg „Novum organum scientiarum sive indicia vera de interpretatione naturae.“ (1620 ivrét. — Wirceburgi 1779. 8-vo; Berlin 1793.) czimü munkája is. Nehány kitűnő elméjű férfiúnak megengedte, hogy a rendkívüli könyv vázolatát megtekinthessék; s azok noha nem voltak is általában hajlandók megengedni a szerző nézeteinek életrevalóságát, lángeszéről legnagyobb bámulattal nyilatkoztak. Maga Sir Bodley Tamás elismerte V. Baconról, hogy „épen azon pontokban, s e könyvnek mind irányában, mind tervében, Bacon magát igazi remekmüvésznek bizonyította, és hogy nem lehetne tőle elvitatni, mikép az egész értekezés telve van válogatott eszmékkel a tudományok jelen mibenlétéről, egyszersmind becses szemlélődé se kkel azok megszerzése eszközeiről." Valóban a nélkül, hogy csak legkisebbet is levonna a critica a „D e augmentis" dicsőségéből, el kell ismernünk , hogy V. Bacon legnagyobbszerü müve „N ovum Organum -"a, mely Európa legnagyobb tehetségeit is a csodálkozás 5*
