Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
66 százada legnagyobb , legerőteljesebb gondolkozó főinek —, utánzói nem tettek egyebet, mint a nagy elme által munkába vett utat igyekeztek tehetsegükhöz mérten egyengetni, simítani. Vérül ami Bacon Ferencz fedezte föl először az igazi módot a természetet tanulmányozni, s ama három eszköz, melyet kulcsul kezünkbe adott, hogy a tudomány titkaiba hatolhassunk: a szemlélődés, kísérlet és számítás. — Leendő hivatásának már gyermekkorában nyilatkozatait adta; megszökött játszó társaitól, s a St. James Fieldi egyik boltozat alá rejtezett el, hogy az ott tapasztalt különös viszhang okait nyomozhassa. Ismeretes, hogy eszének kora fejlettsége , s érett magaviseleté mennyire mulattatá Erzsébet angol királynét, s mikép szokta volt Erzsébet öt kis Lordcancel- lárjának nevezni. G-yorsan haladt elő fényes pályáján, kitüntetések érték minden lépten nyomon, hírnevét emelte sikeres irodalmi föllépése is, s azon pártfogás, melyben őt a királyné kegye részeltette. Méltán írhatta tehát felőle Johnson Benjamin: „Englands high Chancellor, the destined heir, In his soft cradle, to his father’s chair, Whose even thread the Fates spin round and full Out of their choicest and their whitest wool.“ *) Jóllehet fontos állami elfoglaltatásai ideje legnagyobb részét s tevékenységét igénybe vették, mégis szakasztott időt irodalmi munkásságának is. „A tudományok előhaladása“ czimü nevezetes értekezése, mely később „De dignitate et Augmentis scientiarum“ (angol kiad. „The Advancement of Learning.“ 1605—1623., latin. Wirceburgi, apud Jo. Jac. Stahel, 1779. 2. k., és 1829. 2. k.) czimü munkájává nagyobbodott, 1605-ben jelent meg. — „A tudományok e 1 ő ha 1 adás á“-ban V. Bacon kiterjeszkedett azon előnyökre, miket az emberi nem az alkalmazott mértanból nyert; kimondotta azt is, hogy a mathematical tudományok által az értelemre nézve előidézett jótékony eredmény, noha csak mellesleges előnynek mondható, „szintoly becses volt, mint maga a fő- és kitűzött c z é 1.“ De ezen nézetei idő folytán változást szenvedtek, s midőn húsz év múlva ké*) „Angliának magas cancellárja , kit a végzet már puha bölcsőjében atyja székére rendelt , kinek élete sima fonalát a Párkák gömbölyűre s teljesre fonták, és pedig legválasztottabb s legfehérebb gyapjúkból .........u L. The Works o f Francis Bacon, Lord Chancellor of England. A new. edition. By Basil Montagu Esq. 16 Volum. London 1825—1834.
