Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
64 szélfuvalom , hanem teljes szélcsend alkalmával is minden vitorla és evezők nélkül képes mozgásba hozni. A császár minden ellenmondás s akadály daczára, — mely ezen ajánlatnak útjában állt —, egy kísérlet tételébe beleegyezett, mely ugyanazon évi junius 17-én ment véghez. Garay a gép szerkezetének megtekintését senkinek sem engedé meg, s a kísérlet alatt csak annyit lehetett látni, hogy a gép egy forró vízzel telt kazánból s a hajó külső oldalára alkalmazott két kerékből áll. A kísérlet a Trinidad , egy gabnával terhelt, kétszáz tonnás hajóval tétetett. V. Károly császár, a trónörökös és számos a kísérlethez rendelt pártatlan egyén és tengerész, kik a kisérlet szemtanúi valá- nak, egyhangúlag lelkesedéssel nyilatkoztak e találmány felett, s különösen bámulták a gyorsaságot, melyet a hajó a különféle fordulatoknál tett. Egyedül Ravago kincstárnok , ki e javalattal kibékülni nem tudott vagy nem akart, állitá, hogy ez uj gép által mozgásba hozandó hajó három óra alatt csak két mérföldet haladhat, azonfelül kiállítása bonyolódott s felette költséges lenne, különösen pedig a nagy veszélylyel járó vizkazán forrongásából eredőfeszerő igen félelmes. A többi véleményadásra felhívott hivatalnok biztositá a császárt arról, hogy az uj géppel fölszerelt hajó kétszerte sebesebben fordul meg, mint a szokásba vett közönséges gálya, s hogy egy óra alatt legalább egy mérföldet haladhat. A kisérlet sikeres végrehajtása után Garay, összes gépezetét a hajóból fölszedette, a fakészletet Barcellona fegyvertárába rakatta le, a gépezet többi alkatrészeit pedig saját lakába vitette. V. Károly, daczára kincstárnoka Ravago ellenmondásainak, ez uj találmány nagy fontosságát felfogta, s azt bizonynyal előmozdította és saját előűyére ki is zsákmányolta volna, ha figyelmét sokkal lényegesebb politikai események e tárgyról el nem vonták volna; Garayt azonban magasabb állásra emelte, a gőzerő kísérleti költségeit megtérítette, s azon felül 20,000 maravedi dijt utalványozott számára.“ Félszázaddal később, 1605 körül Flurence Rivault, IV. Henrik franczia király egyik kamarása, s XIII. Lajos tanítója fölfedezte , hogy erős bomba, ha vizzel megtöltetik, s tűzön melegit- tetik, előbb utóbb szétpattan, (ha t i. nyílása be van zárva, s a gőz el nem illanhat belőle.) *) *) Ezen elmélet nyomán igen sok kísérletet tettek a franczia Cans Salamon és Worcester őrgróf; tüzetesen a „természettudományok újkori történetében.“
