Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)

varietate“ magában foglalja összes természettudományi ismereteit. Az algebra — mely leginkább Olaszországban talált pártfogókra —, Car clan us igyekezetének sokat köszön, s ő maga is bizonyos problémát oldott meg sikerrel, mely tőle maiglan is „Cardano szabályának“ neveztetik, s 1545-ben megjelent „Ars M a g n a“-jában lön bemutatva.

Campanella Tamás domonkosrenclü szerzetes, Telesius tanítványa, s szintén ellenese az aristotelesi iskolás bölcselkedésnek, Morhof bizonysága szerint babonás hitet babonára halmozott, megegyezőig kora elferdült Ízlésével. Természettudományi fejtegetéseit „De rerum natura“ czimü munkájában bírjuk. Eszméinek eredetisége, merész röpte s gazdagsága, kifejezésekben! elevensége számos hiányai daczára is, nevezetes jelenséggé teszik.

Nem mellőzhetem hallgatással Bruno Giordanot, a középkor ezen eredeti szellemét sem. Domonkosrenclü szerzetessé lévén, mint ilyen 1583-ban Párizsban föllépett, s Lullus mestersége (ars Lullistica) tanítójának vallván magát, sok ellenséget szerzett. E miatt 1598-ban az inquisitio elé idéztetett, s mint eretnek máglya halálra ítéltetett. A halálos büntetést, melyet tanainak visszavétele által kikerülhetett volna — békés szívvel tűrte, s még csak panaszra sem nyíltak ajkai. Bölcsészeti munkái classicus képzettséget, azok szellemébe való mély behatást, alapos mathematical és physicai ismeretet tükröztetnek vissza. * *) Munkáiban párbeszédeket használ az előadás megkönnyebbítéséért; nyelvezete az olasz és latinnak csodálatos keveréke, irálya heves, eszméinek geniali - tása kedvesen érinti az olvasót. **)

Gonzales Tamás szerint Blasco de Garay működése jelentékeny helyet tölt be a természettudományok történetében, s felőle a következőket írja ***) : „1543-ban Blasco de Garay V. Károly f) császár s egyszersmind spanyol királynak ajánlatot tett, hogy oly gépet hoz létre, mely a legnagyobb gályát nemcsak kedvező

Lugduni apud Gulielmum Rouillium. MDLIX.“ (in 8-vo.) A mintegy 718 lapra terjedő s ábrákkal ellátott természettani munka Gonzagha Ferrando herczegnek van ajánlva.

*) L. Ebert könyvészeti kézikönyvét. Lipcse, 1821. 4. k. 238. 11.

**) L. Brúnót és munkásságát tüzetesen ismertetve : „Siebers und Thanners Lehrmeinungen berühmter Physiker.“ (Salzb. 1824.)

***) L. „Hazánk s a külföld“ I860, évi 24. szám.

f) Az „Edinburgi Magazin“ 1821-ik évi folyamának érdekes tudósításai közt olvassuk, hogy a buvárharanggal 1583-ban szintén V. Károly és 10000, ember jelenlétében Toledóban kísérletet tettek.