Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
60 A hol tudatlanság lép előtérbe, ott zűrzavar , babonáshit és őrültség uralkodik, emez ostorai az emberiségnek, melyek ördögök - gonosz lelkekkel népesített pokollá teszik a földet. Csakhamar azon szilárd meggyőződés vert ellenségeiben gyökeret, hogy egyedül az ördög és gonosz szellemek közreműködésével lehet oly istentelen dolgokat létrehozni , mint „önmozdonyai“ (autonomat)*, gépészeti eszközei, beszélő érczfői. Erczfőiről — melyek titkos értelmű műszerekkel telt dolgozó termében voltak, olvassuk: hogy azok kérdéseire helyes, sőt szabatos feleletet adtak ; hogy bizonyos „A 1 m u- chesi“ tükörrel bírt, mibe betekintvén, a jövőt jósolta. Hogy tehát Baconnak a vélt bűnös összeköttetéseinek útját állják, eszközökről gondoskodtak, mire leghatályosabbnak tartották a börtönt. De jegyezzük meg, mit magyar Hóra tiusunk oly szépen énekel : „A durva lánczok s tömlöczök a nemes És fényes erkölcsöt homályba Rejtik ugyan, de le nem gyalázzák“ ....... S „némelyeknél csak elleneik számából vesszük észre, hogy kitűnő tulajdonságaik már életükben sokak által elismertettek.a Evek hosszú során kínlódott fogságában, s csak akkor nyerte vissza szabadságát, midőn már azt élvezni nem tudta, midőn test- és lélekben kimerülve, szelleme képtelen volt munkálni, midőn elveszett századára, s a felvilágosult utókorra. Nem az értelem hiányzott aljas lelkű elleneinél, hanem a világosság; ezért kellett Baconnak oly sokáig szenvedni a tudatlanság és előítéletek feloldozhatlan bilincsei között 1293 körül tűnt le e ragyogó csillag a tudomány egéről, a földi lét látköréböl, melynek ivén oly hosszú időig, oly jótékonyan fénylett. **) A „Cosmo s“ írójának „Examen critique de 1’ h i s- toire de la geographic du Nouveau continent“ czimü jeles müvéhez egy remek, avatott tolla által irt értekezése van csa*) „A u t o n o m a t1-1 oly gép , mely a mozgató erőt magában rejtvén, magától látszik mozogni. Szorosabb értelemben az autómat elnevezést csak oly önmozdonyokra szokás alkalmazni, melynek alakja embert vagy állatot ábrázol ; hangját, mozgását s más működéseit élethiven utánozza. **) Baconnak az alchymia vázolásánál érintett munkáin kivül, emlitésre méltók a következők: „Fratris Rogeri Bacon, ordinis minorum, Opus Maius, ad Clementem Quartum Pontificem Romanum, Ex Ms. Codice Dublinensi, cum aliis quibusdam collato nunc primnm edidit S. Jebb M. D. Londoni, 1783. fol.“ „Rog. Baconis Angii, vivi eminentissimi, Perspectiva, in qua quae ab aliis fuse traduntur, succincte, nervose, et ita pertractantur, ut omnium intel
