Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)
54 Bármint legyen is , annyi bizonyos , hogy Albertus csakugyan készített önmagát mozdító emberi alakot; egy ilynemű gép lehetett saját műhelyében is ; melynek gépezete talán épen a függöny félre- tolása által jöhetett mozgásba. *) 87 éves korában, teljes visszavonultsága közepett lepte meg a halál, s a kölni zárda-templomban sírját e felirat jelzi : „Anno Domini MCCLXXXXVII. cal. Decembris obiit Venerabilis Dominus Frater Albertus quondam Eccl. Rati sponnensis Episc. ord. Praed. Magister in Theologia. Requiescat in pace. A m en.“ „Lelkének egy része — Írja Thevet — az égben, másika a légben, harmadik a a földön, negyediké a vízben vala, s mégis úgy össze tudta szedni erejét, hogy mi sem kerülte ki figyelmét, mi az összes világban létezett.“ * * * A 13-ik században a természettudományok terén annak felvirágoztatására kétségen kívül sokat tett és munkált, a nagy elméjű Bacon Roger, százada csodája, kora józanabb eszméinek hü apostola, előkarczosa. Már ekkor kezdették érezni a tapasztalati tudományok szükségét, s maga Bacon is észrevette , mikép az okelvtani érvek távolról sem vezetnek a természettudományok valódi megfejtésére, hanem hogy ezt egyszerű észlelés s tapasztalás által kell elérni. Majd Aristoteles az egyetemes mester tekintélye is kezdetett sokaktól kétségbe vonatni; a tudományos szellem a classicusok és természet tanulmányozásához fordult; s miután az ész, a tekintély, a szemlélődés és érzéki tapasztalat egy Albertus Magnus- vagy Baconban egyenként jeles tanárokat találtak, a scholastica szőrszálhasogatása is egyesült, s az alapos bölcselésnek vala kénytelen helyet engedni. Bacont tehát méltán nevezhetni úttörőnek a közép-kor ama századában, midőn a tudományok pri*) Valamint. Albertus Magnus, úgy Lullus Raymundusról is Írják, hogy beszélő gépet készített, sőt törekedett gondolkodó-gép készítéséről is, miután „Ars magna“-jában az észt a gépezet egy neméül mutatta fel, mely — úgy mond — abban áll, hogy tudjon bármely tárgyra nehány tulajdonságot mondani. — A 15-ik században Schot Gáspár és Kireher Athanáz idejében oly au- tomatok készültek , melyek tánczoltak, hangszereket fújtak, lőfegyvereket sütöttek el ; továbbá oly madárkák, melyek szárnycsattogtatva énekeltek, és ki- gyók, melyek mindenféle kanyarulatok között sziszegtek. A 16. és 17-ik században Slottheim Augsburgbau II. Rudolf részére egy önmagától evező gályát készített, stb.
