Papp Márton: A természettudományok közép-kori története (Pest, 1867)

mitiv állapotukból bontakozni, s lassanként határozottabb jelleget — idomot kezdenek ölteni. Kénytelenek vagyunk hódolni e szellem nagyság előtt, ki könyvek , eszközök nélkül, minden a szemlélődés és okoskodásra szükséges segéd szerektől megfosztva, minden kalauz nélkül, saját erejére hagyatottan : világosságot gyújt, s fényt áraszt, melynek világánál utódai biztosan haladhatnak elő. Hogy pedig egyéniségét, s munkásságát kellőleg méltányolhassuk, kövessük őt időnkénti fokozatos előhaladásában nyomról nyomra.

Bacon Roger, kit kora „Doctor mirabilis“ diszczim- mel ruházott fel, kit erős és mély észtehetség az égiekhez emeltek, született régi nemes családból, 1214-ben, Ilchesterhez közel, Angolország Sommersetshire grófságában. Tudományos pályára lépvén, csakhamar bizonyságát adta szép tehetségének, szorgalma- és jövő nagyszerű hivatásának; kielégítést nem ismerő tudvágy , kitartó szorgalom, mély belátás jeles elmeéllel jellemezték. Tulajdonainak ily sokféleségében keressük nyitját annak, hogy föllépése előtt mint fölény szerepelt kortársai között. Kiképeztetését az oxfordi egyetemen nyerte, s tanulmányaira jótékony befolyással voltak azon egyetem nagyhírű tanárai a grammatica , — rhetorica , — logicában, úgymint Rieh ardus Fischärius, s a bölcsészet irodalmában tekintélyként szerepelt Edmundus Risch i u s , kinek később barátságával is dicsekedett; a bölcsészeti tanszakon kívül a mathe- maticát szintén odaadó szorgalommal tanulmányozta.

Legnagyobb vonzalommal hatottak fiatal kedélyére Aristoteles természettudományi fejtegetései, melyeket kitűnő hajlam és előszeretettel sajátított el. Bevégezvén egyetemi pályáját, mely neki kitüntetéseket , hírnevet szerzett, úgy „hogy mind a tanítók mind a tanulók bölcsnek és bölcsészet me st er ének nevezné k“, 1240 körül, mint „m agister“ visszatért szülőföldére.

Nyilvános föllépése az Albertus Magnus, Aquinói Tarn á s s több mások által kitünően képviselt scholastica fénykorába esik. E bölcsészeti felekezet meddő munkássága figyelmet érdemel, mivel odaczélzott, ,,hogy az egyház kétségtelen igazságok gyanánt előterjesztett tanait az eszmék ereje s hatalmával is valóknak s szükségeseknek bizonyítsa be; mire a fogalmak pontos meghatározása s éles felosztása szükséges kellékekül szolgálta- nak.“ A fürkész Bacon a scholastica terén mutatkozó eme hiányokat fölismerte; szemébe ötlött, miként ama tudomány éjét rettentő villongások háborították, értem: a scholasticusok elkeserítő cziva- kodásait, haszonnélküli, meddő szörszállhasogatását , üres fogalom