Papp Géza Gyula: A fogtechnika (Budapest, 1928)

A műfogak és a fogpótlás fejlődése napjainkig - Anyagismertetés - Különféle fémötvözetek

297

Légszesz.

Helytelen magyar elnevezés, ennél jobb a „világító-gáz”. Legnagyobb részben a kőszénnek száraz lepárolása által, hevítés útján, a levegő elzárásával nyerik. A párolás által sok illő anyag keletkezik, amelyeket részben lehűtés által folyósítanak (kátrány, víz), részben gáznak hagynak meg, amely bomlási termékeitől megtisztítva adja a világító gázt.

Sok helyén a földből tör elő a gáz (gázforrások, földgáz). Szoktak még gázt előállítani fa-, hírfa-, petróleum-, zsír- és olaj- hulladékból is. A világító gázt főzésre, fűtésre, világításra, az iparban hevítésre, olvasztásra és forrasztásra motorhajtásra használják. A gáz gyártásánál több fontos melléktermék áll elő. Ilyenek: a kátrány, amelyből különféle vegyületeket állítanak elő, a keksz, amely kiváló tüzelőszer, a grafit és a Laming-féle tömeg, amelyből sárga vérlúgsót gyártanak.

Budapesten 1850-ben hozták be a gázgyártást.

Elektromos csiszolómotor.

231. ábra.

Grafit. (Graphit.)

Anyaga szén, fajsúlya 1.81—2.41; fényes, szürkésfekete színű, igen puha, papíron színt hagy. Nem oldható semmiféle oldószerben, nem olvasztható és igen nehezen ég. Nagyrészben régi kőzeteknek (gnájsz, csillámpala) kísérő anyaga. Ha a esillámpalában túlnyomó mennyiség a grafit, akkor azt grafitpalának nevezzük.

Előfordul gránitban, porfirokban, dioritbau és mágnesvas telepekben is. Több helyen lehullott meteorkövekben, meteorvasakban is találtak grafitot.

Legelőbb Angliában találtak grafitot nagy mennyiségben a cumberlandi grófságban 1540—1560 között. Lelőhelyei még: Szibéria, Ceilon szigete, Kalifornia, Uj-Zéland. Ausztriában és Csehországban is vannak grafitbányák. A Hardtmutli-féle ceruzák a budweisi és krumaui gyárakban keszüluek.