Papp Géza Gyula: A fogtechnika (Budapest, 1928)
A műfogak és a fogpótlás fejlődése napjainkig - Anyagismertetés - Különféle fémötvözetek
298 A ceruzagyártáson kívül a grafitot még kálybafestékül, a nemezkalap gyártásánál festőanyagul, a galvanoplasztikánál 'olyan anyagoknak rézzel való bevonásához használják, amelyek az elektromosságot nem vezetik (sztearin, viasz, gipsz, guttapercha, kaucsuk stb.) Ezeket, ha előbb grafittal vonják be s így vezetőkké teszik, rézzel lehet bevonni. A fémiparban az olvasztásnál és forrasztásoknál tűzálló tégelyek, edények, tömbök előállításánál van még fontos szerepe. Guttapercha. A giimmi-elás ti criminal (kanosuk) közel rokon. Leginkább a maláji erdőségekben tenyésző „izonandra-gutta“ nevű növényből nyerik, a kanosukhoz hasonlóan (1. o.) A jó minőségű guttapercha színe világosszürke, sárgás vagy vöröses árnyalatú. Tisztítása úgy történik, hogy a nyers guttaperchát kloroformban, szénkénegben vagy benzolban oldják fel, a nyert folyadékot leszűrik és lapos edényekben, párologtatják. Visszamarad a tiszta guttapercha, amely vékony rétegben áttetsző, íztelen, zsíros tapintatú, 45 C foknál gyúrható, 55—60 C foknál plasztikus. Az elektromosságot és hőt rosszul vezeti. Használat előtt a következőképpen kezelik: A nyers guttaperchát apró darabokra vagdalják, azután langyos melegnél gyúrják és 24 órán át tiszta vízben áztatják, hogy az idegen részek a vízben leülepedjenek. A víz szilién iiszó guttaperchát forró vízzel keverik, meggyúrják és hengerek között lapokká nyújtják. Ezen eljárás alatt szokták a szükséges festőanyagot is hozzákeverni. Használják a galvanoplasztikában formák készítésére, az elektromos vezeték bevonására, a fogászatban lenyomatokhoz, fogós gyökértöméshez. Gyanta. A növényekben, főképpen a meleg égőv alatt képződik s a kéregből szivárog ki. A kérget meg szokták metszeni s így nagyobb mennyiségben jutnak hozzá. Van kemény7 és puha gyanta; előbbi törékeny, többnyire szagtalan s íztelen, utóbbi rendes hőmérsékletnél is gyúrható és gyakran sajátságos íze és szaga van. Színe többnyire sárga vagy barna, átlátszó vagy áttetsző. Fajsúlya: 0.9—1.3. Van gyanta, amely csak 300 C fok fölött olvad, másik már 100 foknál puhul. Vízben nem oldódik, alkoholban sem mindegyik. Leginkább csak éterben, kloroformban, benzolban. Némelyik csak olvasztás által lesz folyékony. A fogászatban különösen ragasztóviasz készítésére használjuk (a keményet); egyébként ragasztók, flastromok, orvosságok, gyantaolajak stb. készítésénél használják fel.
