Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)

Vitéz Ambrus József dr.: A gyermekkor immunitása és az újabb immunizáló eljárások

— 26 —

szerint csoportosítottam. Az immunitás vagy annak hiánya a csíralemezekhez kötött tulajdonságon is alapulhat.

Ha a gyermeknél súlyos nyirokcsomó-tbc. zajlott le, de még feltűnőbb módon a lupusos gyermeknél, (bár 70—80 %-ban ki lehet mutatni a tüdőben fibrosus gócokat), caseosus pneumoniát csak a legritkább esetben látunk, ami azt mutatja, hogy a complement-eltéréssel kimutatható valódi antitestek jelentősége, ha nem is nagy, de még sem hagyható figyelmen kívül egészen. Fel lehet tételezni, hogy ilyen antitestek képzésében a bőrnek jelentős szerepe van.

Összefoglalva az elmondottakat, azt mondhatjuk, hogy a tuberculosisszal szemben úgy a csecsemő-, mint a gyermekkorban csak relativ, ingadozó immunitás érhető el. Hiba volna azonban azt az elérhető eredményt lebecsülni, mert végeredményben ez mégis, ha többet nem is, de bizonyos fokú desen- sibilálódást jelent a tbc.-virusszal szemben. Ez pedig a phthisis- veszély távoltartását jelenti. A gyógyulást nem annyira a vérpályában kimutatható antitest concentratio-emelkedés jelzi, hanem inkább a szerveknek és szöveteknek a tuberculosis- bacillussal szemben fokozódó resistentiája.

b) A diphtheria elleni activ és passiv immunizálás.

Egyéb therapiás lehetőségek.

Ha a diphtheria-immunitás mértékéül a morbiditás %-át vesszük, akkor a jellegzetességeket ezekben foglalhatjuk össze: az újszülött és a csecsemő kb. féléves koráig feltűnően immunis a diphtheriával szemben és diphtheriás megbetegedés legfeljebb rhinitis formájában jelenik meg. Egy éves korában a croup veszélye már fokozott s egyáltalában nem ritka ez a kórforma. (Néha még fiatalabb csecsemőn is előfordul.) Ettől kezdve mind gyakoribb lesz a torokdiphtheria és a croup s legtöbb áldozatát a 3—5 éves gyermekek közül szedi, majd csökkenni kezd a megbetegedések száma s a pubertástól kezdve csaknem olyan ritka, mint a felnőtt korban.

A pathogenesis kérdésével nem foglalkozunk ez alkalommal. Löffler, Roux, Y er sin, Behring és E. Wernicke nevéhez