Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Jáki Gyula dr.: A hasi szervek subcutan sérüléseiről
258 — májszakadás az epehólyag mellett sagittalis irányban. A hasüregben 1200 cm3 sötét szederjesvörös folyékony vér. Májkapu-képletek és a többi has- üri szervek épek. Haemothorax, tüdősérülés jobboldalt. A complet sérülés fő veszedelme a vérzés. A vér legtöbbször folyékony, néha epével kevert. A vérzés néha napokig tart és súlyos kiterjedt sérülések után is csak 1—2 nap múlva áll be a halál. A prognosis szempontjából három csoportot különböztet meg Wanze: 1. A halál röviddel a sérülés után shock vagy elvérzés következtében áll be. 2. A sérülés spontán meggyógyul (ide elsősorban a subcapsularis sérülések tartoznak). 3. Műtéttel megmenthető a sérült. A mortalitas e csoportban is 60—80%. Az általános és a localis hasi tünetek mellett a complet májsérülés főtünete a belső vérzés. A jobboldali tompulat, a májtáji nyomási érzékenység és izomvédekezés a sérülés körülményeinek és az erőbehatás helyének esetleges pontos ismerete mellett a máj sérülésének gyanúját kelthetik. A májsérülés speciális tünetei között említik a bradycardiát, a jobb vállba kisugárzó fájdalmat, az icterus kifejlődését, az epefesték megjelenését a vizeletben, a bilirubin megszaporodását a vérserumban (Anders- son) és a retinitis albuminuricához hasonló szemfenéki elváltozást (Tietze). Ezek a tünetek azonban annyira bizonytalanok, vagy a sérülés után csak néhány nap múlva jelentkeznek, úgyhogy a korai diagnosis szempontjából értékük nincs. A bradycardiát, mint a májsérülés különleges tünetét Finsterer írta le és okát az epesavas sók felszívódásában látja. A közleményekből azonban az látható, hogy a bradycardia nem jellegzetes májsérülésre, nemis állandó tünete a máj sérülésének s így legfeljebb csak a májsérülések gyanúját keltheti. Bradycardia a pleura sérüléseinél (Sauerbruch), commotio cerebrinél (Neuberger), lépsé- rülésnél (H. Schmidt), bélsérülésnél (Milkó), s amint mi észleltük egyszerű hasi contusiónál is előfordul. Egyik májsérültünknél sem észleltünk bradycardiát. A jobb vállba kisugárzó, már Celsus által leírt fájdalom sem állandó és nem biztos tünet. Luschka vizsgálatai szerint a ligamentum suspensorium hepatisban futó sensibilis phrenicus ágak izgalma útján az ugyancsak a 4. cervicalis segmentumból kiinduló nervus cutaneus scapulae által vetíttetik ki a fájdalom a jobb
