Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Haranghy László dr.: A petefészek-dermoidokon végzett histochemiai cholesterin vizsgálatok
135 — benyomuljanak, mennyivel inkább valószínűnek kell mondanunk, hogy a lelökődött hámsejtek helyén támadt felhámhiányok a dermoidalis zsírnak a hámalatti kötőszövetbe tág kaput nyitnak. De nemcsak a tenti módon keletkezett felhámhiányok, hanem a dermoidhólyag tágulásával járó apró szövetszakadások s ezek következtében megnyílt nyirokerek is utat engednek a zsíros tartalomnak. Kroemer vizsgálatai kimutatták, hogy a dermoidfal tágulása alkalmával a dermoidtartalom a nyirokerekbe benyomul s a vizsgált dermoidokban magam is gyakran észleltem zsíros anyaggal kitöltött nyirokereket, sőt egyízben a megrepedt nyirokérből való zsírkiáramlást is megfigyelhettem. A dermoidalis tartalom szövetközökbe jutásának útja és módja a fentiek értelmében bizonyára változó. Hogy azonban a dermoidalis zsír valamely módon a falzat szövetközeibe még a hámmal takart területeken is bejut, azt a makrophagok- kal, adventitialis polyblastokkal azonos lipoidszemcséket tartalmazó vándorsejtek nagy száma eléggé bizonyítja. Siegmund szerint alkalmas functionalis inger behatása alatt a nyugvó kötőszövet activálódik. A kötőszövet-activálódás a kötőszövet fix és mobil sejtjeinek megszaporodásában s a mobil sejtek élénk phagocytosisában, továbbá fehérje-, zsír- stb. anyagok felhalmozásában nyilvánul. A kötőszövet proteineket is tartalmazó dermoidalis faggyúval való elárasztása Siegmund értelmezésében mindenesetre olyan ingernek tekinthető, mely a kötőszövet acti- válódását létrehozhatja. A dermoid-falzat belső rétegeinek képe ténylegesen a Siegmund-féle értelemben vett kötőszövet-activálódás jelenségeit mutatja. Azokon a helyeken, ahol zsírnemű anyag csak a hámsejtek között juthat a kötőszövetbe az activá- lódás kisfokú s jóformán csak a mobil elemek felszaporodásában és a sejtek lipoid-felhalmozó tevékenységében nyilvánul. Ahol a hámsejtek közötti hézagok, repedések, vagy más okok a dermoid-zsírnak tágabb kaput nyitnak a kötőszövetbe, a mobil elemek felszaporodása és tevékenysége is jóval kifejezettebb. Végül pedig, ahol a hámréteg hiánya következtében a kötőszövet a dermoid-tartalommal közvetlen érintkezésbe jut, az activálódás teljes a fix és mobil elemek egyaránt burjánzanak s a sejtek phagocyta- és lipoidfelhalmozó képessége rendkívül élénk. Az activálódás legkezdetibb fokának a nyiroksejteknél valamivel
