Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)

Haranghy László dr.: A petefészek-dermoidokon végzett histochemiai cholesterin vizsgálatok

— 120

állandóan cholesterin-tartalmú anyaggal van körülvéve és így a Cholesterin felszívódására megvan az alkalom. A Cholesterin felszívódásának módja ma még nincsen teljes mértékben tisztázva. Hoppe-Seyler ismeretes mondása szerint „a Cholesterin útját a zsírok építik”. Versé, Sanó pedig kísérletileg bebizonyította, hogy a cnolesterin-felszívódás egyik feltétele a zsírsavak jelenléte. A verejtékmirígyek secretumával keveredett dermoid- tartalomban mindkét anyag jelen van, de még ezek mellett is kétséges, hogy a belfelületet takaró hám alkalmas-e a choles- terin-resorptiora. Hiszen pl. a táplálék cholesterinjének enteralis felszívódásához nemcsak zsír, hanem epe és pancreas-nedv is szükséges. Azonban Hueck a cholesterin-anyagcseréről szóló referátumában kiemeli, hogy amint mikroszkópos megfigyelések alapján a triglycerideknél lehetséges és gyakran előfordul, hogy hasítatlan zsírok a bélhám sejtjei között a szövetközökbe és nyirokedényekbe közvetlenül beszívódnak, úgy a finoman emulgeálódott vagy magas dispersiójú cholesterint is resorptio- képesnek kell tartanunk. Kawamura szerint cholesterinester- elzsírosodás áll be: ha 1. a cholesterin-bevitel fokozott, ha 2. a cholesterin-felhalmozásra különös affinitással biró sejtek vannak jelen és ha 3. csökkent életképességű sejteket cholesterin- tartalmú folyadék vesz körül, pl. a daganatoknál. Aí. Versé szerint a localis cholesteatosisok oka: a) cholesterin-tartalmú folyadék pangása, b) cholesterinophil sejtek megszaporodása,

c) cholesterindús szövetek szétesése. A dermoidokban az előbbi előfeltételek közül több megvan: a dermoid-tartalomban a Cholesterin a felszívódást elősegítő anyagok kíséretében aránylag igen nagy mennyiségben van jelen; a cholesterin-tartalmú váladék állandóan pang; csökkent életképességű, daganatjellegű sejtek, szövetek benne előfordulnak; s a cholesterin iránt nagy affinitással biró reticulo-endothelialis elemek, a belhártya elhalása esetén a dermoid-tartalommal közvetlenül érintkezvén, könnyen felszaporodhatnak. A dermoidkystomák tehát alkalmasaknak látszanak arra, hogy rajtuk a cholesterin felszaporodásának szövetekre gyakorolt hatása egyik vagy másik részletében tanulmányozható legyen.

A petefészek-dermoidok tudvalévőleg alakilag két részből állanak: a dermoid-dombból és a dermoid-falból. A dermoid-