Orsós Ferenc: Emlékkönyv 1. (Debrecen, 1930)
Haranghy László dr.: A petefészek-dermoidokon végzett histochemiai cholesterin vizsgálatok
121 domb szerkezete általánosan ismert, azonban a dermoid-fal állapotának pontosabb leírását a tankönyvek rendszerint mellőzik s így a dermoid-falzat kissé részletesebb ismertetését szükségesnek tartom. A dermoid-fal belső felszínén rendszerint két egymástól teljesen elütő szövettani képet mutató, váltakozó kiterjedésű terület ismerhető fel. Az egyik rész szabad szemmel szürkés-fehér, sima, a másik hely a sárga szín különböző árnyalatait mutatja és egyenetlen vagy szemcsés felszínnel bír. A szürkés-fehér falzatrészletek vizsgálata rendszerint a következő képet adja: a belfeliilet ezeken a helyeken gyakran teljesen síma, sokszor azonban kisebb-nagyobb mikroszkopikus kiemelkedésektől, vagy lécektől egyenetlen, olykor elágazódó papillo- sus kiemelkedésekkel fedett. A belfelület általában köb-vagy laphámmal borított, olykor azonban typusos hengerhámmal takart. A hámbélés egyrétegű, néhol azonban, ahol az elágazó kiemelkedéseket hengerhám fedi, hámburjánzás és hámleválás jelenségei észlelhetők és a levált, de még a felületen tapadó sejtek a többrétegűség látszatát keltik. A hám alatt laza rostos kötőszövet foglal helyet, mely néhol csak egész keskeny, néhol ellenben vastag réteget képez. A laza hálózatos kötőszövet erekben gazdag s közeiben különösen az erek közelében rendszerint igen sok sejtes elem található. A sejtek főtömegét nyirok- és vándorsejtek alkotják, ellenben polymorphmagvú leukocyták és plasmasejtek csak ritkábban és rendszerint csak kis számban találhatók. A nyirok- és vándorsejthalmazok részben a typusos lymphocytáknak megfelelő, részben a lym- phocytáknál nagyobb, nagyságukban erősen ingadozó sejtekből állanak. Az utóbbi sejtek rendszerint excentricus fekvésű, durvább, chromatinrögöket tartalmazó, sötétebb maggal bírnak, protoplasmájuk paraffinos beágyazás után rendszerint halványnak mutatkozik, de vannak kisebb, egyöntetűen erősen basophil seittesttel biró alakok is. A sejtek méretei a lymphocyta nagyságától egészen az óriássejtekéig terjedhetnek. Az óriássejtek gyakran két-három lazább szerkezetű maggal bírnak; sokmagvú óriássejtek a hám alatt aránylag ritkábban találhatók. Néha a vándorsejtekben eosinnal élénken festődő hyalingolyók észlelhetők. A laza rostoskötőszövet alatt durva rostozatú, sejtsze- o-ény kötőszövet foglal helyet, melyben nyirok- és vándorsejtek
