Orient Gyula dr.: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)
II. Daco-román korszak
A classicus írók feljegyzései révén mindössze körülbelül 300 dák szó maradt reánk. Hála Pedanius Dioscu- rides munkájának7 a művében tárgyalt orvosi növények görög nevei mellett synonimaként a Földközi-tenger számos népének nyelvéből vett nevekkel, köztük dák gyógynövény-nevekkel is találkozunk, melyek egynéhányat Grimm8 9 10, Lattyák9 a gorál (hegyi lengyel) nyelv segítségével fejtett volt meg. így: Kregzdyne = Chelido- nium maius, Zova Ceva = Sambucus nigra, Olma-zieli- na = Sambucus Ebulus, mely növények bogyóiból pálinkát főztek, Trut — ráz — dr. a. = Citrulus Colocynt- his (méreg, a széttépő), Prjand — zila = Bryonia alba, Tircozila = Erythraea Centaurium, Usazila — Cynog- lossum pictum, Tind-zila = Mentha piperita, Mid-zela = Thymus capitatus, stb. Tomaschek10 a növénynevek zila szóvégzetének jelentőségére vonatkozólag azt állítja, hogy füvet jelent. Én úgy vélem, hogy a zila szóvégzet ugyanazon indogermán gyök, amelyikből a szláv gyök kisarjadt s amelyből a szláv zelena zöld szónak rövidítése is ered, amely ez esetben egyértelmiileg növényre is vonatkozhatik. Dáciának meghódítása, de még inkább gyarmatosítása végett a rómaiak hatalmas táborhelyeket, népes városokat alapítottak Dáciában Kr. u. a 101—274. években. Erdély őstörténelmének dák-római korszaka 173 évet foglal magában. Traian első erdélyi hadjáratától Aurelian császár uralkodásáig, vagyis a római uralom erdélyi alakulásától, annak teljes feloszlásáig. A nagy népvándorlás azonban, amely egykoron a mai erdélyi részeken is végigzúdult, a római uralomnak e területen való eltörlését vonta maga után. A római 7 Pedani Dioscurides Anazorbei de Materia Medica. — Edidit Max Wellmann Béről. 1906. — 7. N 8 Grimm: Gesch. d. deutsch. Sprache. — Spr. ed. 9 Lattyák Sándor: Nehány Dioscurides-féle dák növénynévről. — Botanikai Múzeumi Füzetek. — Kolozsvár 1919. 10 Tomaschek: Les restes de la langue dace. — Museon p. 33. Qy) 19
