Oláh Gusztáv dr.: Az elmebetegségek orvoslása (Budapest, 1903)
I. Az elmeorvoslás fejlődésének története
27 orvoslás náluk nem annyira az adott gyógyszerektől, mint inkább a lelki tehetségek könnyű, kellemes és álhatatos foglalatoskodtatásától függ, mire nézve, hogy az orvos az őrjöngök közt a testi munkát, mulatságot, a lélek foglalatosságait, mint minden más közélctbeli körülményeket (regimen diae* teticum) jól intézhessen : az intézetnek ekként kell építve és ellátva lenni. Midőn az intézet még csak maga van készen, akkor csak fél még az, mely hogy egész legyen, ahhoz alkalmas, egyedül efféle betegekkel foglalatoskodó orvos kívántatik.“ A czikk Írója az elmeorvoslástól következő tulajdonságokat kivánja még: Az őrjorvosnak lélekbetegségi tudományán és tapasztalásán kivül, körülbelül olyannak kell lennie, mint az állatszeliditőnek, nekie arczvonásaival kénye kedve szerint (pro ratione indicationis) kell bánni tudni, jobban tán mint akármely színésznek, mert lélekbetegei közt majd parancsoló, majd szelíd, majd haragos, majd alázatos, majd nyugalmas és tudja Isten miféle ábrázatot kell felvenni, a mint t. i. betegének lelki állapota kivánja, sőt kórápolók és segédek választása sem közömbös dolog az örjintézetben, mik ha mind együtt vannak úgy az intézet nagy rendeltetésének megfelel. 18-IÜ-ben egy társulat a Ludoviceum környékén az Oláh Elek-féle telken hideg-vizgyógyintézetet ál,it fel. Prospektusából látjuk, hogy a viz alkalmazásában a legjózanabb, legéletképesebb eszmék uralkodtak már akkor nálunk, a melyek elmebetegekre is kiterjesztve, az elmebetegápolást 50 évvel előbbre léptették volna. De erre a gondolatra akkor senki sem jött. Nem mondhatni, hogy az elmebetegségekkel való tudományos foglalkozás nem lett volna divatban, vagy hogy a pszikiátriát alsóbb rendű szakmának tartották volna akkor. A legjobb nevű tudós orvosok Írtak pszikiátrikus czikkeket nagy lendülettel és mélységes spekuláczióval. Érdekesen hat a spekulativ gondolkozás az akkori ismeretek tükréből. Bugát pl. a hypochondriáról egyebek között ezeket írja : ,,A rászt- kóri szak körülbelül egy hétévü cycluson tart keresztül; ezen idő alatt az. ellene ajánlott orvosságok által nem könnyen engedi magát megszeliditeni, midőn is ütvén életünk ötödik hét évekig tartó órája, a 37-ik életév kezdetével, a nemi élet bitangolása által eddig fogyasztott tápláló élet egyszerre erőre kapván, s győzvén, a hizási időszak áll be, beállván melege által
