Oláh Gusztáv dr.: Az elmebetegségek orvoslása (Budapest, 1903)
I. Az elmeorvoslás fejlődésének története
28 ködön győzedelmeskedő napként, egyszerre nem is sejtve a rásztkór minden orvosság nélkül eltűnik úgy, hogy a háromrendü életműködések közt a legarányosabb sulyegyen állván be, a nemi élet többé a többiek rovására még szabad pórázra eresztve sem könnyen garázdálkodhatik, elannyira, hogy e részről tekintvén a rászkórt, őtet élettani (egészségesitő) betegségnek, morbus physiologikus, lehetne nevezni, a kicsapongó nemi élet korlátolójának tekinteni, mely nélkül a nemi kicsapongása áltat fogyasztott tápláló tulajdonosával egyetemben korán sírjába döntetnék. Bachus mint Venusnak seductora tehát a rásztkór közvetett, távolabbi okául tekintethetik, úgy annyira, hogy ez oldalról tekintetvén a Bachust üldözőbe vevő hydropathiát, mig a józan Venus egy oldalról fajunk öröklétét biztosítja, más oldalról egyéniségünket idő előtt meg nem dönti, sőt inkább testi gyönyöröket engedve, ezek okos, czélszerü éldelete közt virágzóbb, és tökéletesebbé tevén azt, a vizet a rásztkór mint prophylactic um mint curativum legfölségesebb antidotumának gondoljuk, s állítjuk, s annál inkább dicsérjük, mivel a Bachus által meg- tántorodott Venus gyakorta utat tévesztve az életerő aranypénzén (az ondót értjük) szomorú szerzeményekhez bujakórhoz, rülihöz, torongykórhoz, és más effélékhez jut, mit a józan Venus gondosan kikerülvén, az emberi nemzet hydráinak kiirtására több más segédeszközök közt a hydropáthia bizonynyal a legtöbbet eszközölhetendi.“ 1841-re esik az első „örjintézet“’ létesítése Pesten. A Pólyaféle intézet volt ez, a jelenlegi angyalföldi állami elmegyóg3r- intézet telkén és pedig annak nehán}^ év előtt lebontott igazgatósági épülete. Az Orvosi Tár ezen első fővárosi elmegyógyintézet létesítését lelkesen üdvözölvén egyebek között ezeket mondja : „Pesten a király-utczán és városerdőn keresztül menve, ki- bukkanik az ember Rákos térmezejére, hol is éjszakkeletnek közepet tartva, nem messze Doctor Pólya, körülbelül 100 holdból álló földén a leendő intézet falait, a földből már messze kiemelkedteket, csak egyszerre megpillantjuk. Az intézet jelenben csak 10 örj igen kényelmes elfogadására van szánva, de ha egyszer a körülmények úgy kivánandják, hogy az intézet 50, 100, vagy több- örjekre is tágittassék, akkor a nyílt tér készen áll, ennyi sőt még több betegek elfogadására is. A tér igen helyesen van választva, mert minden oldalról szabadon állván, annak homokos földét mindig a legtisztább levegő érleli. Noha az intézet egyes merény lévén, eredetileg csak külön betegekre van szánva, úgy véljük azonban Dr. Pólya ösmert humanitásánálfog va, hogy főkép forró