Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Harmadik szakasz. Az életmüves vegytan (Organica Chemia) - L. Az elválasztás (secretio) és a kiválasztás (excretio) némely terményeiről

trált kénsavval hevítve, szénsavból és szénoxydból álló gyúlékony gázkeverék válik ki, és gypsz visszamarad. Végre 6) Cystin köve két, melyek ritkán fordulnak elő, és kü­lönös kén- és nitrogéntartalmú organicai vegyületből állanak, melyet cystinnek neveztek meg. Ezt tisztán, krystallisált álla­potban nyerhetjük, ha a cystintartalmu köveket porrá törve am­móniákban felolvasztjuk és az oldatot elpárologtatjuk. Alkotása C6 H6N04S02. A ganaj (Excremente). 823. A ganaj részint a tápszerek emészthellen maradványai­ból , részint a belekben elválasztott és a táplálásra többé nem alkalmatos, tehát a testből kiválasztandó anyagokból áll. Termé­szetűk változik nem csak az állat, hanem ez eledel, a tápszer különbségéhez képest. A ganaj mennyisége általában nagyobb azon állatoknál, me­lyek növényekből élnek, miután ezek több emészthetlen alkat­részeket tartanak magukban, mint azon állatok tápszerei, melyek azokat az állatországból veszik. Megkülönböztetünk részint élelmíitlen alkatrészeket, részint életmüveseket. Az elsők többnyire vízben oldhatlan sókból, külö­nösen phosphorsavas és szénsavas calcium- és magnesiumból, és siliciumsavas sókból állanak; tehát többnyire olyanokból, melyek nagyobb részt a vizelet által a testből ki nem választhatók. Az életmüves alkatrészek ellenben részint meg nem emésztett táp­részekből, különösen növényrostból; részint a belek nyálából, eperészeiből és bizonyos zsíros és viaszkos anyagokból állanak. Az emberi ganaj 75% vizet és 25% szilárd anyagokat tart ma­gában, melyek 1 y 2-5% nitrogént tartanak magukban. A lóganaj- ban is a víz és szilárd részek közti arány ugyan az, de a nitro­géntartalmú alkatrészek mennyisége igen csekély, miután az életmüves része a ganajnak többnyire csak növény rostból áll. A tehenek ganaja csak 14% szilárd alkatrészeket tart magában, melyek közül szinte a növényrost a legnagyobb mennyiséget teszi, a nitrogentartalom pedig csak V2°/o megyen. A ganaj mind trágyának használtalik, származzék az akár­miféle állatból. A trágyának értéke azonban tetemesen változik azon állat szerint, melyből származik; sőt egy és ugyan azon ál­A ganaj. 581

Next

/
Thumbnails
Contents