Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Oxygen (Éleny, Sauerstoff)
37 egész a —12-dik fokig hűtethelik meg a nélkül, hogy megfagyna. Ekkor azonban, ha vagy levegőt eresztünk hozzá, vagy kissé megingatjuk, egész tömegén át rögtön megmerevűl, mialatt hőfoka —12-től egész 0-ig felszáll. Ha a víz kihűl, fokonként összehúzódik; összehúzódása azonban csak + negyedik fokig megyen. Ezen foktól kezdve fokonként ismét kiterjeszkedik és könnyebb lesz, mig megfagy. Ezen kivétel, melyet a víz azon természettörvénytől tesz, hogy t. i. minden test a hideg által kisebb térre szoríttatik, oka annak, hogy a víz mély folyókban vagy tavakban még a legerősebb telekben sem fagy meg a fenékig, hanem hogy a legnagyobb hidegben is a tavak mélyében mindig 4 foknyi meleg vizet találunk. A viz t. i. -|- 4 foknál legnehezebb lévén, a víznek legalsóbb rétegeit foglalja el, mig fölületére a hidegebb és könnyebb víz szállván, ez fagy meg. 43. A víz egész a 100-dik fokig hevítve forrni kezd, azaz gőzzé változik át. Forrása azonban a 100-dik hőfoknál csak úgy történik, ha a lég nyomása 760 millimeternyi magas higanyoszlopnak megfelel. A légnyomás változásával változik a víz forr- pontja is, úgy hogy a víz annál alacsonyabb hőfok alatt forr, minél kisebb a nyomás, melyet a levegő annak felületére gyakorol; ellenben annál magasabbra száll fel, minél nagyobb a légnyomás. A vízgőz sűrűsége vagy fajsulya a közlégéhez képest 0,622. 44. A víz azonban nemcsak forrpontjánál, hanem egyáltalában minden hőfoknál gőzzé változik, azaz: elgőzölög. A képezett vízgőz a levegőbe száll, mely annak annál nagyobb meny- nyiségét képes fölvenni, minél melegebb az. Ha a vízgőzzel megtelt levegőt egy pár fokkal meghűljük, a benne felolvasztott vízgőznek egy része belőle kiválni kénytelen. Ez által látható köd támad. így támad a köd a természetben, igy a felhők, igy az emberek és állatok látható lehellete télen s ugyanazon oknál fogva megizzadnak a hideg vízzel megtelt palackok nyáron, vagy meleg szobában megizzadnak az ablakok üvegtáblái télen, t. i. a meleg lég, vagy is inkább a benne levő viz a hideg üveggel jővén érintkezésbe, az által meghűttetik s csepfolyóvá válik. A víznek elgőzölgését elősegíthetni az által, ha vagy magasabb melegfokra emeljük azt, vagy ha a levegőt az elgőzölgő víz fölött gyakran változtatjuk. Akkor t. i. mindig új gőzment rétegek jővén érintkezésbe az elpárolgó víz fölületével, a képezett vízgőzt Hydrogen.
