Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Oxygen (Éleny, Sauerstoff)
magukkal elragadják, s igy új meg új tért engednek a következő vízgőznek. A mit a vízről elmondottunk, illik az a többi folyadékokra is, melyek gőzzé változtathatók. Csak a mint forrpontjuk alantabb vagy magasabb foknál fekszik, úgy könnyebben vagy nehezebben is történik elgőzölgésök. 45. Vannak oly testek, melyek a levegőnek kitéve, víz iránti rokonságuk miatt, azt a levegőből magukhoz vonják, sűrítik és benne elolvadnak. Az ily testek nedűlő testeknek neveztetnek. Ilyen például a hamuzsír, a chlorcalcium s t. e f. Más testek ellenben a vizet, melyet magukban foglalnak, átengedik az őket körülvevő levegőnek és porrá omlanak szét. Ezek elmálló testeknek mondatnak. Ilyen például a Glaubersó. 46. A víz a természetben sokféle alakban találtatik. Mint esővíz, vagy hó és harmat lehull a levegőből; mint folyó-, íorrás- és tengervíz. Ezek közöl az esővíz a legtisztább; a többiek mind kisebb nagyobb mértékben idegen alkatrészeket foglalnak magukban feloldva, melyek azon helyekből, földrétegekből származnak, melyeken keresztül folynak. A forrásvizek, habár tisztáknak látszanak is, még is sok idegen alkatrészeket foglalnak magukban, miről könnyen meggyőződhetni, ha egy csöppet belőle vagy tiszta ezüstlemezen, vagy porcellántálcán párologtatunk el. Akkor ez idegen alkatrészek foltot hagynak hátra, mely annál nagyobb leend, minél több idegen alkatrészeket tart magában a víz. Az ilyen víz kemény víznek neveztetik. A forrásvizeknek nagy része szénsavat foglal magában, melyet, ha hosszabb ideig állanak a levegőn, vagy ha egy ideig folynak, nagyobbrészt elvesztenek. A szénsav ilyenkor apró gyöngyök alakjában száll el. E szénsav a víznek több földes részeit feloldva tartja, melyek kénytelenek kiválni a vízből, mihelyt a szénsav belőle elszáll. Innét van az is, hogy a legtöbb forrásvizek, ha mele- gítetnek, megzavarodnak. Az ilyen víz, melyből a földes részek a szénsavval együtt kiváltak, mint a milyen a folyóvíz, lágynak neveztetik. Csak ez alkalmatos a mosásra. Benne t. i. felolvad a szappan a nélkül, hogy bomlást szenvedne, mig a kemény vízben a felolvadt földes részek azt szétbontják. 47. Habár tisztább is az esővíz más víznél, még is sok vegyészi célokra nem fordítható, mikre egészen tiszta víz kell. 38 Hydrogen.
